Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - Kloss Andor: A történelem lehetőségei
kérdések újszerű felvetése, ironikus hangnem, kételyektől átitatott írói magatartás jellemzi. Mindez (korszerű epikai formákat, a valóságábrázoJás jellegzetesen 20. századi formáinak alkalmazását kívánja meg iaz írótól. Innen van iaz, hogy Déry új korszakának alkotásaiban messzemenően fellhasznóljia mindazoikiat a tartalmi-formai újításokat, lamielyiek, a tiöbbi között, Marcel Proust, Franz Kafka, Itaüo Svavo vagy Thomas Mann alkotásaiban ás megfigyelhetők. A G. A. úr X.-betn című regényét Déry 1958 és 1960 között írta. (1) A regény keletkezésének körülményei, laz író életének akkori válsága sok mindent megmagyaráz la mű tematikus, tartalmi és formai jellegzetességeiből. A regénynek Ikiemielltan személyes jelentősége van az író életében: vele életének súlyos átmeneti válságát, csalódottságát alkarja feloldaná. Céljia ugyanákkor iaz is, hogy az emberi történelem megannyi fontos, távlatot kereső kérdésére megtalálja a választ, vagy legalábbis laz általa helyesnek vélt kérdéseket feltegye. (Déry laz önéletrajzálban, de cikkeiben is gyakran hangsúlyozza, hogy .az író feladata nem a helyes vállaszok megadása, hanem, mindenekelőtt, a szenvedélyes kérdezés.) Érdekes módon, a hűvös epikai távolságtartás következményeként, regányéban az utóbbi mozzanatok nyernek hangsúlyos szerepet; egyéni életéiből, akikiori helyzetéből fakadó problémák viszonylag áttételesen, többszörösen megszűrt formában szövődnék a regény esztétálklai anyagába. A regényben Déry Tibor laz emberiség bizonyos fajta jövőjét és az abból fakadó lehetőségeket kutatjia. Ez iá sajátos kutatás természetesen nem független a történelmi múlttól, valamint az iróniák élete során szerzett gazdag tapasztalataitól és élményeitől. A regény különös, „leredukált” címe (kafkíai reminiszcenciákat ébreszt az olvasóban. Valóban megfigyelhetők bizonyos távoli analógiák Déry könyve és a prágai Franz Kafka A per című regénye, illetve laz egész fcafkai életmű között. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyoznunk kell, hogy valóban csak távoli analógiákról van szó; Déry és Kafka művészi világképe, lalkotói magatartása messzemenően különbözik. (2) Mindazonáltal úgy véljük, hogy a G. A. úr X.-ben 'eszmei és 'esztétikai lényegét mégis csak egy Kafka (kijelentéssel (amelyet barátja, Gustav Jianouch jegyzett fel a Beszélgetések Kafkával című könyvében) jellemezhetjük leginkább. Kafka egy alkalommal, a rá jellemző finom éleslátással azt mondta a barátjának: „Képtelenek vagyunk már felismerni a dolgok személyiség feletti összekapcsolódását. A roppant nyüzsgés ellenére mindenki mémia, mindenki elszigetelten ól, önmagában. Nem széthullt, hanem szétzilált világ ez, amiben élünik”. Kafka még számtalan-áikalommal beszélt és írt -— például Naplójában; menyasszcnyáuák, Felice Bauiemek és iá Milena JelenSka .asszonynak írt leveleiben — erről a döntő jelentőségű kérdésiről, amely életművének tematikus középpontját alkotja. Mármost a G. A. úr X.nben világa, úgy véljük, szintén szétzilált világ, amelyben, mint Jártad fogjuk, az emberi élet legelemibb lehetőségei, fáradságosain kikovácsolt humanisztikus értékei megsemmisültök. Voltáképpen ki is ez a titokzatos G. A. úr? Valóságos személyről mintázott alak, Vagy pedig az írói fantázia teremtménye? A regény több kritikusa hiwiatkozdtt az író önéletrajzában szereplő Grósz Andorra, feltételezve, hogy az író róla formázta meg a regénye főhősét. Lehetséges, Az igazság, mint ilyen eseteikben általában, most ás az, bogy G. A. úr la valóság és az írói fantázia, realitás és illúzió művészi keveréke. Persze nem is lényeges, kiről formázta 394