Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám - Kloss Andor: A történelem lehetőségei

KLOSS ANDOR A történelem lehetőségei Tanulmány Déry Tibor két regényéről* Thomas Mann A Doktor Eauisius {keletkezése (Egy regény regénye) című ta­nulmányában a kővetkezőket írja: „Egyáltalában nem szükségszerű, hogy a testi jólét és a tökéletes egészség, a zavartalan fizikai állapot és a rugalmas lépteik időszaka egyúttal termékeny is legyen.” Déry Tibor, iáki, némi túlzással szólvla, élete alkonyán írta meg — egy sikerekben és átmeneti válságokban gaz­dag élet summázataként — legjelentősebb műveit, ékes bizonyítéka Thomas Mann idézett soraiban kinyilivánulló igazságnak. Űjíabb műveinek, tanulmá­nyainak és cikkeinek megjelenése eseményszámba megy! Ez iámnál is inkább figyelemre méltó, mivel nagyon sok neves társadalomtudós, szociológus, (antropo­lógus és politológus az effajta események vigasztalan és szükségszerű alkonyá­ról beszél. Arnold Gehlen például A történelem vége; (az ember helye a törté­nelem-utániban című előadásában, tételei alátámasztásaként, iá többi között, arról beszélt, hogy ma már vajmi ritkán {tapasztalható laz a bizonyos szellemi várakozás, amely az idősebb, a mla beitrvemies éveiben járó nemzedéket még megbarzoilta egy jelentősebb kortárs (szerző művének megjelenése élőtt. Kari Jaspers, Henri Bergson, Max Scheller, Stefan George műveit laz iá feszült vá­rakozás előzte meg — kesergett Géhlen —, ami, úgy tűnik, végérvényesen a múlté. Gehlenmeík feltehetően alapos okai vamniak e kijelentéséhez, mégis, a magunk részéről úgy hisszük, hogy laz a fajita szellemi várakozás, amiről ő beszél, voltaképpen nem veszett ki! Az immár nyolcvanadik évében járó Déry Tibor egyes művelnék megjelenését, az Élet és Irodalomban vagy la Népszabad­ságban közölt, a Napok hordaléka című cikkeit (bizony már jó idejie ilyen várakozás előzi meg. Az ötvenes évek második felétől új alkotói periódus kezdődik Déry Tibor íród munkásságában. Olyian jelentős, belső tartalmakban, mélységparspéktívá- bam gazdag alkotások kenüintelk ki ékkor tolla alól, mint a G. A. úr X.-ban (1984), A kiközösítő (1966) című regénye, az ítélet nincs című önéletrajzi visszaemlé­kezése (1969), A képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (1971) és a Kedves búpeer...! című kisnegényék. J elen familmányuinikban laz író e korszakának első két alkotását fogjuk elemezni. Déry Tibor új alkotói korszakának kitüntető jellegzetessége, hogy alkotá­saiban immár az egész emberiséget, az egész emberi történelmiét érintő leglé­nyegesebb kérdések vizsgálatára, epikai ábrázolására törekszik. Az emberi lét és la történelem lehetséges perspektíváit, a szocializmus jövőjét, a fogyasztói társadalom ellentmondásait, a hatvanas évek végén kibontakozó amerikai és nyugat-európai ifjúsági mozgalmak Valódi arculatát kutatjia. Műveit e lényeges K' Részlet egy hosszabb tanulmányból 393

Next

/
Thumbnails
Contents