Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - Oltyán Béla: Parabola és mítoszelemek Déry korai műveiben
karmaik Kafka motívumok. Kiemelik azt is, hogy e látomáismság a két utóbbi műben (továbbfejlesztve, egy realisztikus történés hiteles pszichológiai funkciójaként halt (s Egri, Déry adottságaira utalva azit iis felfedezi, hogy pl. a „rovar”- motívum még iá Kafika-hatások előtti „Alkonyodik, a bárányok elvéreznek”- bein — Nyugat, 1924—.1925 — megjelenik). A kérdés .azonban még motívum-szintéin is további feltárásokra vár. Kafka ismert lágy-motívumai pl. Kafkáitól függetlenül már agy 1918-han megjelent Déry írásban iís lénj'eges taanguiati, tónust árnyaló elemiként jelentkeznek (Ellopott élet Nyugat, 1918. I. 550. 1.) De nem is a motívum-vonal a legérdekesebb. Pontosabb többek között, hogy Déry egyik korai elbeszélésében (Salamon tornya. Nyugat, 1920. XI. 1082. 1.) (az aibsztrakltláhb, modellszarűbb ábrázolás olyan belső, strukturális elvei munkálnak, melyek bizonyítják, hogy pl. a ,,G. A. úr X.-ben”-hez nemcsak Kafka (s Déry írásköZbani élményei), hanem iá Dőry-pályia önkorén belül, saját korábban megkezdett s kimunkált formateremtő eredményei felől is (az eddig jelzettnél) kézzelfoghatóbb ült vezet. Érzékenysége, a feudál-kapitalista hatalmi gépezet agresszivitását szorongva, de belső ellenállással fogadó humanizmusa már útja kezdetén a társadalmi értékrendszerek írói számbavételére készteti, s kereső, kutató műhelyében a parabola, mítosz, jélképiság elemeiből szőtt ábrázoláis absztraktabb formáit is munkálja. Ihletűi és ösztönzői ekkor az expresszionizmius lalbsztrakciória hajlamos általános vonásai. A Salamon tornyának, vázlatos elemzése annak bizonyításához szeretne hozzájárulni, hogy Déry a fenti vonatkozásokban sem csak hatás-átvevő, hanem a XX. századi magyar (s mondhatjuk egyetem.es) irodalom egyik jelentős úttörője. S hogy már egyik első (s tegkiábrándultabb pillanatában 'írt) művében is túllép iá passzív, rezignált tükrözés szintjén. Hí A forradalom bukása után megjielenő Salamon tornya egy megrendült világkép és életérzés keserű vetülete. E művében azonban nem .egyszerűen iá Lia és A kéthangú kiáltás hangulatmodellszeírűségiét ismétli. Mert míg iaz elsőben egy hagyományosabb esik özükkel felidézett érzelmi-atmoszféra, a másodikban egy látomásos j.elképékből ötvöződő hangulatiság dominál, itt, iá mű alapját képező elvi, etikai szintű dilemma, <a ikételyePkkel terhes gondolati mag, egy racionálisabb gerincű, parabolisztikus formában ölt testet. Igaz, nem iaz elbeszélés egészében, mert iá Salamon tornya tulajdonképpen két önállóbb részre (s .ezen belül az első ismét két egységre) bontható alkotás, s e parabolisztikusság csak a befejező részben jelentkezik. A bevezető rész egy tájleírás ragyogó keretébe rejtett magány-ábrázolás. A leírások .elevensége, iá plasztikusan és árnyalt ujjongással áramló képek láttató ereje (iá fények és színek sugárzásában vibráló formáik impresszionista .érzékenysége) az írói képességek izmosodásáról vallanak. A komor iaiaiphlangulatú műből felsugárzó természeti képek nemcsak az írónak kiábrándultsága mélyéről is fellolbogó, kiirthatattlan életszeretetét tükrözik. hanem (azt ia tudatos írói magatartást is, mely laz alkotómunka során képes anylaga és uralkodó hangulata fölé emelkedni, s laiaphamgruiatának jdbb kifejezése érdekében fal .tudja villantani iaz ellenpólus művészi képeit is, hogy a fényözön keretében ia sötét tónusok még félelmetesebbem hassanak. 388
