Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám - SZEMLE - Takács Péter: Beke György: Tolmács nélkül
„irodalmikig és népileg is 'túlságosan kevéssé ismertük még egymást”, a magyar és román írók legtehetségesebbje „legtöbbször a kétoldali oiaíáanaliamus és sovinizmus szögepdrótjai között” nyújtotta át egymásnak jobbját „testvéri kéz- szorítáisira”. Az irodalmi érttélkielkinielk ez az óhajtott kölcsönös cseréje Veronica Porum- bacu mondatai nyomán súlyoeodik történelmi, társadalmi valósággá és óhajjá: ,,A szavakat nem azért mondjuk ki, hogy elboirdjia őket a szél, hanem bogy közöljünk valamit vellük.” A kötetben felsorakozó félszáznál több író, költő, műfordító az írástudóik felelősségével tesz (tanúságot .arról, hogy a szavakkal fontos dolgokat akarnák közölni: „erkölcsi tisztaságot (akarnak teremteni maguk körül a humanista betű, az emberi szó számára”, — az „értelemtől vezettetve egymás felé”, .mert a valóságot élve, a valóságból okulva győződtek meg Goya igazáról: „Ha az értelem 'alszik, szörnyek születnék.” (Kriterion, 1972.) TAKÁCS PÉTER BEDÖ SÁNDOR: LEGENDÁK 379
