Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - MŰELEMZÉS - Pásztor Bertalan: Miért szép Krúdy Gyula "A hídon" című novellája?

Más vélemény szerint Szalay iműveilbe sűrítette ia modem nyugat-európai művészet eredményeit, ennélfogva iá imragyar művészet fcstávtlizedcs elzártságának felszámolásiáihoz segített.

Szerintem Szalay leginiaigyolblb érdeme ia hazad művészet szemszögéből nézve az, hogy megértette Derikoiviits művészetén] eik tanulságait. A ,,folyt athataitluinnak’’ nevezett nagy mesterünk, Depkovits Gyula nagyon, sok (tamuilságoit kínált. Szalay műviészeitltörtáneti jeleinitősfegű tette, hogy ezeket megértette és magáévá tette. Különösen, kionaii rajzain jelein tíkezik ez a hatás, ekkoriban ugyanis stiláris j egyekben ás megmutatkozik. Kam egyedülálló eset, hogy még /a művészetben, tájékozott emberek ás összetévesztik a 'borai Szalay ^rajzóikat Darlkoviitjsasal. Később ez a külső hasonlóság eloszlott, de a lényegi rokonság megmaradt, ,annak ellenére, hogy Szalay világképe sokban eltér, sőt egyes ipontakon szöges ellentétben áll Derkoviltscsal. Ám la lázadó, tiltakozó, iagiitatív, megértő, együttérző és odaadó Szalay Lajos Deirfooyits legközelebbi nolkoinia maradt.

Ez a Derkoivitshoz való ösztöniös hűség óvta meg lattól, hogy ne járja sok .külföldire szakadt magyar útját: Szalay nem elvadít fel sem az lawantgarddzmus- ban, sem iá posztawanitgainde-iben, csak eltanulta ezektől a tőreik vésőktől azt, amire szüksége volt. Nem befolyásolt művész, sokkal inkább befolyásoló, így adta visfsza ia világnak mindazt, amit Derfoovits örökségéből átvett, attól a művésztől, aki nagyszerű szintézást formált ia világművészat hozzá elérkező impulzusaiból.

269

SZALAY LAJOS: KÁIN