Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts Gyula pályakezdése

a polgárosodó megyeszékhely mam vitte messzire a (természettől. Házuk az Izsák- dómban állt, madártávOiateiyiiria ia várostól. Cserfák, akácok, f-enyősátány, szőlő- dambi présházaik, iöszornilás-oikba épített gyerekvárak adták a közvetlen környezet sajátos (hangulatát. Niem hiányzott a víz sem. Téléin a Rapasvölgy mocsarai teremtettek imigyen korcsolyapályát, -a domb oldaflia pedig szánkózásra alkalmas terepet. Tavasszal az áradó Kapós vágta el a várostól iá kőrengetegbe amúgy sem (kívánkozó fiúkat.

Ebből la környezetből a város csak „lassan, hódította” iel. A város és polgársága újabb niagy óhmémykört jelentettek a költőnek. A fejlődő megyeszékhelyen figyelte meg la kisvárosi életmódot, a kispolgári szemléletet, ami két regényében — a Polgár jelöltekben és a Színház az Ezüst Kanosában — is visszatérő téma lesz.

A város és környékének megismerése után — az időbeli előrehaladásnak megfelelően — Itárfbel tágulás következett; a megye feltérképezése. Történelem és irodaiam egybefonódó hagyományaival találkozott Dél-Somotgy síkjain. A török időkéit idézte Babócsa, Berzenoe, Csurgó, Bélaváír, Vízvár és Szigetvár; ép egyíbem a fcöltészétet is. Szigetvárra költöző anyai nagyapja révén sokszor járt a történelmi város utcáin, ismerkedett a Szigeti veszedelem világával.

A (táj és — a természeten túl — a könyveik adtak -újabb nagy élményt a fiúknak. Könyvekkel iá költő új viliágat fedezett fel, ahol gyermeki kiteljesülő boldogsággal és szabadsággal kalandozhatott. Már a betűvetés és olvasás titkainak megismerése előtt forgatta a könyvöket az apai dolgozószobában. Ahogy vallomásában leírta, órákon át nézegette az itt-citt számára érthetetlen képeket, nem tudva, hogy miről beszélnek, történeteiket, meséket költött melléjük. Az apai könyvtár könyvei közül kettő volt rá Ikülönösan nagy hatással; a Deutsches Vorlagshaus kiadásában a Természet csodái három és Blücher Modern technika című könyvének egy imodelllaitlasza. Az elsőből a természet tátkiainák széles skáláját ismerte meg, a képek segítségével hol az ásványok ép közeitek „kialeidosz- kópszarű birodalmában”, majd gyors váltással Martsdáijaik kontúrjai között kalandozott. Az élmények képi formálásának és a színdk harmonikus álkalmazásá- naik gyökerei innen is kaptak indító anyagot. Az atlaszokban megtalálta a tengeri csillagok lila ernyőit, aranyhalaikat a szivárvány minden színében, fcoráll- erdők árnyalatait. Majd pókháló és radioláriák rajzaiban, formáiban gyönyörködött. A Modem technika imodellatlasza pedig a 1-egaprólékosább részletességgel ismertette mag véle a léghajóik és tengeralattjárók szerkezetét. A képzelet és valóság, a gyermeki ábránd és kézzelfogható valóság újra összefonódott az iskolásfiú tudatában. A felnőtt költő így fogalmazta ezt meg: „Az ábránd a valósággal, a képzelet iaz értelemmel így kovácsőlódott bennem iákkor naiv harmóniává, ebben a gyermeki világképben”.1 Ez a természettudományos élmény végigkíséri és bizonyos értelemben meghatározza élötét; hiszen maga mondja egy interjúban, hagy természettudomány nélkül nem tudna meglenni.

A könyvek között voltak veirseslkötetek is. De ezekhez esalk később jutott el, amikor gimnazista latit. S neim lis Iköizvatlenül laz irodiaiomtanulláissial, hanem ia formáik és színék, rajz, festészet és zene segítségével. Középielk-clásikénlt, 1923—28 között festészettel kísérletezett. Két mester volt rá nagy hatással. Az -egyik a fiatalon elhunyt Balázs János, akitől — minit írta — szerénységet és szorgalmat tanult. A másik Rippl-Rónai József. Hatásúik cslák -erősítette elhatározását, hogy festő lesz. Gimnazistaként miniden tárgyat, -embert, tájat a iknéta, víz- és olaj- festék spektrumában látott.

Verseiéire az késztette, hogy szóval olyasmit lis ki -tudott fejezni, amire -rajz2o6