Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts Gyula pályakezdése

zal, ecsettel képtelen lennie; a vonalak, a színek mögötti világot. Családi hagyományok is közel vittek ía költészethez; dédapja testvére, Mocsy Ainltal az első Phaedrus-fordítók egyike volt. Az iskolában Berzsenyi Dániel lett kedvenc költője és példaképe. Gimnazista diákiként elsősorban a nagy előd költészetének nyelve, stílusa ragadta meg.

A két nagy mester, Rippl-Róniai és Berzsenyi a művészet két ágát jelentette, s az érettségi után, amikor az osztály már poétaként tisztelte, kínzóan jelentkezett a kérdés: festő vagy költő legyen? Az apa példája nyomán iratkozott ibe 1929-lben. a pécsi egyetem bölcsészkarára, oörténialem és földrajz szákra. Pécs tovább mélyítette laz eddigi élményeket. Dél vonzásának lerősiödésát jelentette a költő számára, a latin szellemiség megnyilatkozását, s irodalmi és történelmi miliőt.

Start a déli folyosóról című viistszaemilókezéisébsn írta le, hogy egyetemi éveiben ismerkedett meg és barátkozott össze Weöres Sándorral és Tatay Sándorral. Ott ismerte meg Várkonyi Nándort, aki 'elsősorban széleskörű és aprólékos ismereteivel hatott rá. Maga is sokat és látszólag szertelenül tanult. Járt művészettörténeti és filozófiai szemináriuimiokra, foglalkozott a Geste Humgaro- ruim és Brodarics István krónikájának fordításával, ismerkedett a középkori latinnal, hallgatta az ázsiai és 'európai művészetek történetét Takáts Zoltán és Fülep Lajos 'előadásában, majd filozófiát Halasy-Nagy József, geológiát Prinz Gyula előadásában.

Egyetemi Itanullmányai és a szülőföld hatására doktori értekezését a Niagy- berékről írta. Jó alkalom volt ez a pályakezdő költőnek, iróniák, hogy mélyítse természetszeretetét, elraktározza azokat a jellegzetes fogalmákat, képeket, szavakat, amelyek költői, írói világának építéséhez szükségesek.

Az 'egyetemi éveik alatt állította össze Kút című varssslkönyvét. Kiadását Biczó Pereme segítette s laz előszóban ő 'fogalmazta meg, hogy a 'kötettel céljuk „elősegíteni laz oly soká késlekedő sajátosan dunántúli irodalom ügyét, és megteremteni olvasóközönségét’ ’.

Ez ia gondolat eljutott országos fórumokig & visszhangot ijs váltott ki. A Nyugatban Radnóti Miklós foglalkozott a kötettel ilyen értelemben. E kritika történistát elmondja Tiafcáts Első találkozásom Babits Mihállyal című írásában. A Kút dedikált példányát Babitsnak küldte el, és feltételezi, hogy ő adta tovább Radnótinak reoanzáilásra.2 Radnóti lefliismerősm írtt a kötetről, de elismerésié elsősorban iá itáijlköltőmek szólt. Dicséretei mögött ott kell éreznünk Babits véleményét, aki rofcomszeníwel figyelte ia fiátal költő hamgpróbálgatásiait.

Radnóti Miklós költői érzékenységgel felismerte, hogy Takáts lírája az indulás pillanatától milyen szaros kapcsolatban van a hagyományokkal, szellemi és tárgyi rétegeivel egyaránt. A Dunántúlon vannak a kiöttészetnek klasszikus hagyományai; Janus Pannonius tés Berzsenyi Dániel nyoma olyan utat jelent, amelyik laz egyetemes érvényű művészethez vezet. E példa erősítésit kapott Takáts 'esetében ia (tárgyi világból, iá földiből [kiforduló sírkövek, római kori vilüa- mairadványolk által. Berzsenyi verseiben imár iskolás korában, is a görög-római jelleget érezte meg. Későbbé pedig megértette, hogy Bierzsenyit éppen e jelleg miatt tartja úgy számon laiz irodalomtörténet, minit magyar Horatiusit, „ki dörgő és görög istenek neveitől 'csillogó ódáikat írtt”. A pályakezdő költő méltatlannak érezte ezt a Berzsenyi-értékelést; egyoldalúnak, merevnek, hidegnek. Élettelibb, köznapibb, hús-vér, reális képet ákart. Ennek kontúrjait vázolta A szántó-vető somogyi klasszikus című versében. Ez a Takáts-faöltemény könnyen félreértelmezhető.

257