Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts Gyula pályakezdése
tanulmány LACZKÓANDRÁS Takáts Gyula pályakezdése Takáts Gyula Somogy megye északkeleti szögletéhein, Taton. született 1911. február 11-én. Családija iparral és kereskedelemmel foglalkozott. Dédapja alapította a férfiöltönyt (készítő kis üzemet és üzletet. Iparosok és vásárokra fuvarozó kocsisok gyakori vendégled voltiák ia háznak; 'hozták a híreiket és beszéltek messzi itájiakról, embereikről. Ebben a családi irmlőben formálódott a gyerekek (a költő és öccse) képzelete és értelme. Hamar megtanulták, hogy munka és rend az alapja a zavartalan életnek. A szigorú renddel jól megfért a szabadság az öreg házban. Az épület és környéke nyitva állt (a kíváncsiskodó gyerekek előtt. A ház padlásáról Kossuth- emlékek kerültek elő, majd A kérők és Csalódások lemásolt példányai. A ház körül gyümölcsös és veteményes kert, lázon (túl pedig a természet szabad tere várta. A Takáts gyerekeknek a patak (a víz!) volt legkedvesebb játszótársa. Halat foghattak belőle, tükrében vizsgálhatták arcuk változását, és — hallgatták meséit. Mart a Kis-Koppány személy volt előttük, iákinek kegyetlen vagy szelí- cleibb sopsa gyermeki masiák tárgya lett. A patakon túl már a hegy következett, szőlőivel, gyümölcsfáival. S még távolabb la itó, a Balaton. A ház körül hallott történeteik képzeletiejlesztő hatásához kapcsolódlak az édesanya szemléletes elbeszélései, történetei egy-két embaröltőnyival korábbról, a dédapák korából. Szerepeltek bennük fák. állatok, emberek, csodás, tündiári tulajdonságokkal. Ezekkel a történetekkel a valóságban megismert tájhoz, a környező természethez egy „áloimíbirodialoim” csatlakozott. A kanyargó mesefonál követése izgalmas szellemi torna volt a fiúknak. A történetek hatására a költőben kifejlődött az a .meggyőződés, miszerint az eltűnt, a képzelt „áilom- birodalom” szebb, mint a valóság, s olyan hajlamokat laiafcított ki benne, hogy a képzelet birodalmát és a valóságban látottakat közelíteni kell egymáshoz. Édesanyja (kiápzelatfejilesztő történetei érzelmileg kötötték a tájhoz, az itt élő emberekhez és a történelmi hagyományokhoz. A tanár apa pedig az értelem útján formálta fiait. Tudása, magatartása követendő példia lett előttük. Mélyítette a törbémielem iráni érdeklődést a fiúkban. A tanári scuns — ahogy iá táj — többszörösen beleszólt a költő életéibe. Egyrészt azzal, hogy emiatt kelllatt már gyermekkorában elhagynia Tatot; az lapát Kaposvárira nevezték ki tanárnak. Iskoláit már Ott kezdte el. Kaposvár ezzel a „munkás világ”, a nagyobb kötöttség kezdetét jelentette életében. Ugyanakkor 255
