Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: Munkások és lakások

kiszolgált házak, háztömbök, utcasorok helyén. Terei befejezetlenek (Köztársa­ság tér, Március 15-e tér). Látványnak sem szép az üresen tátongó házhely, a szanált lakások meg relative csökkentik az új lakások számát. S ez már nyo­mós érv — s nemcsak esztétikai kérdés. Vajon nem hat-e kedvezőtlenül a sok szanálás (amit a régi városok nemigen kerülhetnek el) a lakásigények kielégí­tésére? Gyurácz Jánost kell ismét idéznem: ,,Ha valahol munkáspolitikát folyta­tunk, akkor a szanálásokban mindenképpen érvényesül. Milyen épületek is ..álltak” a Karicsában, a 18-as Honvéd út—Lenin utca sarkán, a Kőszegi utcában az új Savaria filmszínház helyén (és a Tolbuhin, a Thököly utcában stb.)? Az itteni lakók, zömükben munkáscsaládok, egész életvitelükben megváltozott, jó körülmények közé kerültek, kerülnek, ezért a bontást folytatnunk kell. Igaz, a sok szanált terület nem esztétikus látvány. De mennyivel voltak esztétiku- sabbak a régi épületek?” Szombathely ipara — az építőipart nem számítva — 23 ezer dolgozót foglalkoztat, az ipar termelési értéke a tervidőszak végére eléri a hétmilliárd forintot. E cikkben már szó volt róla, hogy Szombathely fiatal munkásváros. A munkáskezeknek, a fiatal munkáskezeknek is, köszönhető ez a hatalmas gya­rapodás. Nem véletlen, hogy értük is épül és szépül ez a gazdag történelmi múlttal rendelkező, azzal jól sáfárkodó város. Nekik épül zömmel a Derko- vits városrész, a Joskar Óla lakótelep, a szép, korszerű, egészséges házak ez­rei. Természetesen a város más dolgozóinak lakásigényét is ki kell elégíteni. Köztudott, hogy amikor például tanárképző főiskola telepítése kerül napirend­re, akkor az új tanároknak is kell lakás. A megkülönböztetett figyelem a ta­nács részéről, az üzemek segítőkészsége a munkások iránt azonban mindenkép­pen indokolt. Az építőipar pedig mindeddig nagyon lelkiismeretesen telje­síti feladatát. A lakások sorra megépülnek — körülbelül négy százalékkal töb­bet építettek, mint a középtávú terv első három évére időarányosan jutó rész. Jogos a bizakodás, hogy a tervteljesítés továbbra sem szenved csorbát. S így mindazok, akik a tanácstól azt a határozatot kapták, hogy 1975 végéig rende­zik helyzetüket, e határidőig birtokba vehetik a lakást. S ha a jól bevált gyakorlatot folytatják a lakásgazdálkodásban, akkor a tervidőszakban még felépülő majdnem 2500 lakás 75—80 százalékát továbbra is munkáscsaládok kapják, s az üzemek eleget tesznek vállalt kötelezettségeik­nek (350—400 lakás), akkor elmondhatják, hogy Szombathelyen jó kezekben van a munkáslakás-építési akció. Akkor B-ék öröme sok száz szombathelyi munkáscsalád öröme is lesz az idén és a következő esztendőkben. 238

Next

/
Thumbnails
Contents