Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - Sarkadi Imre: Lukrécia (dráma)

I. őr: Uram, ón nem féllek, de n farkasfej izgat, merthogy a rutulusofc- maik farkiasfejük van.

II. őr: Biíkafejük, szarvval.

Quintus: Takarodjatok, és híresztel- jétek el, hogy csecsemőfejük van és valójában tízéves gyermek is elbánik velük, ha római. (A két őr elmegy)

Brutus: A két őr tíz perc alatt halálra rémíti a tábort iá csecsemői ej lökkel.

Quintus: (nevet) Nem baj. Legalább hajibakapniak, s míg egymást verni van virtusuk, addig mimes komolyabb baj velük. A kiatomával úgy kell bánni, mint a kutyával, ingerelni. Mert a katona és ia kutya nem barátságiból bátor az adott pillanatban, hanem dühből. Hát legyenek dühösek.

Brutus: Te, Quintus, pontosain olyan, aljas vagy, mint lamilyaninek látszol. Ami nagy ritkaság, mert az emberek rendesein sokkal jobbnak látszanak, mint amilyenek. Ezért lehet elviselni őket.

Quintus: Látom, le akarsz feküdni.

Brutus: Honnan, látod?

Quintus: Onnan, hogy elmondod az esti átkodat. Kömnyítesz a szíveden vele, aztán lerakod ia tógádat és ezzel a szenátora gondokat ás. Brutus, Brutus, nekem az a gyanúm, hegy ma tossz álmaid lesznek.

Brutus: Kezdem unni, Quintus, hogy te iis úgy beszélj velem, mint a király. Nem tűröm, hogy utánozd a királyt. Nemcsak azért ne utánozd, mert nincs jogod hozzá, de azért se, mert neked ez nem áll jól. És igenis felszólalok a szenátusban ás, ha ezt a hangot használod velem szemben.

Quintus: Miért? Mert azt mondtam, hogy rossz álmaid lesznek? Valid be, hogy azok lesznek. Miről fogsz álmodni, Brutus? Elmondjam?

Brutus: (sóhajtva) Csülökről fogók álmodni. Füstölt csülökről, lamit nem ehettem meg ma este, mart a király gyors indulást vezényelt.

Quintus: Nem félsz, Brutus, hogy valaki megette a néked készített csülköt?

Brutus: Nem vágyók irigy természetű.

Quintus: Ahogy ón ismerem — jól ■esett néki.

Brutus: Miről beszélsz?

Quintus: Csak jósolgatok, álmokból...

Brutus: Szerencsére, mi bölcs népek vagyunk és nem álmokból jósolunk, hanem la madarak röptéből állítjuk össze a jövőt.

Quintus: És az mindig pontos. Idefigyelj, Brutus, láttam az előbb három fehér madarat röpködni, szemmel láthatóan vigyáztak egymásra. Az első kettő elrepült, otthagyta a kismadarait, ia hainmadifeart, de köziben a nagyobbik óvatosan visszarepült és olyan nászt csináltak az avaron, hogy szinte liriigykedtam miatta. Megkérdem holnap a pontifex maximust, mit jelent ez az álom.

Brutus: Nem érték ia jósláshoz, de annyit ón is mondhatok, hogy jóit nem jelent ez. Például la szegény férjnek, aki nyilván az egyik fehér madár. .. te is erre gondoltál, ugye?

Quintus: A férje? Ugyan!

207