Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Orsós István tanácstag

Az ínás további részéiből megtudjuk, hogy a kiállítás nem hozta meg; a neméit sikert. A 30 filléres belépőjegyből mindössze négyszázat adtak el. S ami ,a legnagyobb meglepetést okozta, elmaradtak a műgyűjtők, a mecénások. Mindössze k' t iklép kelt el, s mindkettő Derfcoviitsé volt. Egyiket a város, a másikat a múzeum vette meg.

Az anyagi kudarc természetesen kényelmetlen helyzetbe hozta a rendezőket, különösen lesújtotta a főszervezőt: Tóth Jánost. A Derkoyiits-képeík meg&garzéjsé- ben segédkező Oltványi (Artinger) Imre 1936. február 6-ám kelt levelében így vigasztalja:

„A kiállítás anyagi sikere (?) nemigen meglepetés számomra. Mindenesetre mégis fontos megnyilatkozás volt s talán a Derlcovits művészetéből leszűrhető tanulságok sem suhannak el nyomtalanul a közönség felett. — Olvastam írását folyóiratukban és szívesen látom, ha megírja a M. M. részére azt, amit levelezőlapján jelez.”

1936. február 13si kelettel Artinger nyugtázta a kézirat [megérkezését, a benne- foglaltakra s a szerző nyilvánvalóéin újra kifejezett keservére ismét nyugtatóan írja:

„Hát amit a cikkében ír, az bizony eléggé szomorú, úgy a látogatottságra, mint az eladásra vonatkozólag! Nem árt, ha „keservének” helyet adunk, talán lehet valami eredménye. ..

Ne keseredjék azért el a kiállítás alkalmával szerzett tapasztalatain. Alapjában véve, természetesen méretkülönbségekkel, nálunk Pesten is ugyanolyan részvétlenséggel kell a modern művészetnek megküzdenie, mint Önöknél. A fő különbség az, hogy itt mégis mindig sikerül egypár tehetős és lelkes embert az ügy szolgálatába állítanunk, ami persze vidéken sokkal nehezebb.”

A „tehetős és lelkes” emberekből valószínűleg Szombathelyen sem volt hiány, hiszen a kiállítás puszta megrendezésének jelentős anyagi terhe is nagyrészben az ő áldozatváfialásufc révén volt lehetséges. Természetesen ettől vásárlások még történhettek volna. A gazdasági helyzet, a politikái ibizonytalanság lehetett a legfőbb olka a tőke mozdulatlanságának. Mindenesetre az a tény, hogy egyedül a leghaladóbb kiállító képeiből kelt el, s az egyik vevő Szombathely törvényhatósága volt, némileg módosította azt az áltáiános nézetet, hogy a szülőföld, ,a szülő- vároiS, ezek hivatalos vezetői egyáltalán nem ismerték, nem értékelték Derko- vitsot.

Az 1936-os kiállítás s a két Derkovits-kép vásáhiáisa fény. Ez ,a szakembereik véleményét tükröző s kivonatosan ismertetett sajtóvisszhang ii|s. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy Szombathely ettől kezdve egyértelműen fiának vallotta Derkovitsot. A politikai élet alakulá|sa -nemcsak megállította, hanem lehetetlenné is tette az adósság további törlesztését. A teljes elismerés csak a felszabadulás után vált lehetővé.

169