Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám - Babits Mihály: Itália és Pannonia
BABITS MIHÁLY Itália és Pannónia A Termini szerkesztői pontos tenv szerint állítatták össze iá magyar szám tartalmát. Ebben a tervben nekem gyönyörű feladat jutott. Itália és Pannónia: alig lőhetne találni tárgyat, mely közelebb állana szívemhez. Az én hazám Pannónia, a második hazám — ha szabad a régi szólással mondani — Itália. Pannónia régi romjai föld, mely máig is őrzi a római kultúra nyomait. Nem egyszer esett meg, hogy (anyám szőlőjében romiad pénzeket kapált ki a szőlő- munkás la hegyből. Az én szülővárosom, az ős, római AQiisaa. büszkén mutatja múzeumában a környéken talált római leletek sokaságát. Én imagam a római kultúra iránti lelkesedésben nőttem fel. Apám klasszikus műveltségű ember volt, s az én koromban la magyar Iskolák még híven ápolták la klasszikus nevelés hagyományait. A kitűnő szarzeteswtanárdk a latin szó tiszteletét és szeretetét oltották hieíém. Első nagyobbacska,, megtakarított pénzemen Itáliába szöktem ki. Azonnal otthon éreztem magamlait, az antik Itália után iá modem is (barátommá vált! Nemcsak a latin szók csömgtek ismerősen fülembe. Ismerősek voltak az enyhehajlású édes dombok Is, az ég kéksége, a felhők fénye s a levegő íze. Ügy éreztem, hogy a csodálatos itáliai táj, amerre iákkor jártam, rejtelmes módon pokon ,az én pannon hazám tájaival. Ennyi mindössze az igényem és illetőségem, hogy e tárgyról írj>ak. Egy tudósnak sokkal több igénye lőhetne, s hla (tudós volnék, komolyabbat és érdemlegesebbet írhatnék. Beszélhetnék Pannóniáról, a római provinciáról, városairól és utairól, Mitbras-szdbrairől és lamphitheatrumairól, barbár és áhítatos kultúrájáról. Beszélhetnék a római légiókról, melyek itt táborozták, Trajanus és Marcus Aurelius légióiról, s magáról Marcus Aureüusról a filozófus császárról is, kinek szelíd és nemes bölcsességét mintha a pannon naplementék sugalmazták volna. Beszélhetnék a népvándorlás kori Pannónia legrégibb, nomád magyarjairól, kiket akkor is már valami vad és gyermeteg vágyakozás hajtott Itália felé, vakmerő portyázásaikra. Később olasz papoktól tanulták meg az imádkozást és a betűvetést. Beszélhetnék az olasz építőmívesőkről, akik dlső királyaink temploméit és várait fölrákni segítették, festőkről, szobrászokról, és eruditusoikróL, akik quattrocenitónk fejedelmi és főúri udvarait díszítették híres nevükkel, s termeiket és könyvtáraikat finom munkáikkal. Beszélhetnék Janus Panruoniusról, ia nagy humanistáról, aki Pannónia igyenmiefce volt, s Itália koszorúsa és szereömese. S így folytathatnám a hitújítás és „vórzivatarok” korán át is. A középkori magyar ragyogás széttörött, Pannónia messzezuhant Itáiiától, de Itália hangja idehallatszott minden ágyúszán keresztül. Legnagyobb hadvezérünk, Pannóniát védő végvárában, a török bombák robbanásai közt, Liviusit és Macahiavellit tanulmányozta, s Tapsot olvasgatta szórakozásul. Pannónia katolikus maradit, itt több latin szó zengett, mint Magyarország egyéb részein. Aminthogy később is, irodalmunk fölújullásának idején, itt virágzott ki ia „diákos 'iskola”. Itt élt Berzsenyi, a „magyar Horatius”. A dunántúli lugasok és méhesek padjain Ver118
