Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: A hangfestés jelentősége Kodály kórusműveiben
készteti munkára, benne találja meg mindazt, aminek (Segítségével gyerekkorától őrzött nagy élményét, a itermósziet - a növények, a viz, a légikör - mélyen átélt szeretjeiét megmutathatja. Ez a szeretettel szemlélt és örömmel festett világ az otthonosság érzését kelti (a képek nézőiben. A festői mértéktartás, .az előadásmód szélsőségeinek kerülése jellemzi Vágfalvi Ottó képeit. Akár egy-egy öreg borospincét, a szőlőhegy kisebb darabját, (a falu utcájának részletét vagy néhány fát, akár a Balaton hegyről-látott panorámáját, a napfelkelte ragyogását vagy a bakonyi táj hegyeinek nagyszabású látképét festi, a téma és az előadásmód összhangját teremti meg képein. Színei többségiben visszafogottak, sok köztük a hideg együttes; a kolorit diszkrét kórusából harsányan, tiszta csengéssel emelkedik ki néhány szín, hangsúlyt adva a fő motívumnak. Kompozícióinak vonal- és foltritmusa is (a színekéhez hasonló elvek érvényesülését mutatja: sok nyugalmas hatású vonal és fok között egy-egy dinamikus forrnia különös erővel szerepel. A sók képet bemutató kiállítás anyagából (kiemelkedett a horizontális tagolás által nagyvonalúan komponált, a távlatot (színeivel kitűnően éreztető Balatoni öböl, a kékek gazdag variációival megfestett Hegy, víz, ház, a dinamikus foltokból és erőteljes színekből felépített Hegyek, a színek és tónusok kontrasztját hangsúlyozó Sárga házak, a friss természeti élményt közvetítő Virágzó fáik és a sárga színek ragyogásával különleges hatást keltő Nádas I. című festmény. Gazdag (színviláguk ellenére kevésbé sikeresnek láttuk az oldottabban festett Hullámok, Napkelte és Reggel című képeket, a legjobbak formai gazdagságát hiányolva belőlük. Vágfalvi Ottó a tradíció őrzője, festészete értékes hagyományokhoz (kapcsolódik. Azon az úton jár, amelyik Nagybányáról indult ki, sok felé ágazott és kanyargóit, de fő ágában megmaradt a természet és az embert szeretettel és művészi igényességgel megörökítő festészetnek. 80 VÁRNAI VALÉRIA: BÉKÁS-SZOROS