Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZÍNHÁZ - Mátyás István: Maróti Lajos Budapesten és Győrben
színház MÁTYÁS ISTVÁN Maróti Lajos Budapesten és Győrben A színpadról korábban isme,reden Maróti Lajostnalk röviddel egymás után két drámáját mutatták be 1972 végén. Egyiket utolsó utáni éjszaka címmel november elején tűzte műsorára a budapesti Nemzeti Színház, a másik, a Vénasszonyok, nyara. a győri Kisfaludy Színházban került 'Színre néhány héttel később. Maróti Lajos két kötetnyi vers, számos tanulmány és esszé, három regény és néhány rádiójáték után jutott el a színpadig. írásainak - műfajtól függetlenül - közös jellemzője, hogy -elsősorban az emberi kapcsolatok és magatartásformák módjait, útjait vizsgálja bennük -az Író. Érvényes ez a két drámára is. A véletlen úgy hozta, hogy -a két drámáit két egymást követő estén láttam. Csábító lehetőség ez arra, hogy párhuzamba állítsam őket, egyiket a másikhoz hasonlítsam. Mégsem teszem, mert olcsó és igazságtalan megoldás lenne. Két önálló, különálló drámáról van szó, ha ugyanabból .az írói műhelyből kerültek is ki. Az utolsó utáni éjszaka című drámában valós történelmi személyiségeket helyez és mozgat részben kitalált szituációban Maróti Lajos. Giordano Bruno börtönbe vette- tésének és máglyára küldésiének történetéhez nyúl vissza, beleszőve a mesébe egy, a valóságban meg nem történt 'találkozást és beszélgetést. Azzal ia gondolattal játszik el, mi történt volna, ha a (kivégzés előtti éjszakán VIII. Kelemen pápa meglátogatja börtönében Giordano Brúnót? Miről beszélgették volna? Jó és egyéni ötlet. Jó azért, mert egy ilyen szituációban -az egyes emberi gondolkodásmódok és magatartásformák még részletesebb bemutatására, vizsgálására nyílik lehetőség. Gondolati dráma Maróti Lajos első színpadi műve; a párbeszédek éltetik. Figyelni nem -annyira a tlátott mozdulatokra, mint -inkább -a -kimondott gondolatokra kell. Ezekre pedig azért, mert -belőlük rajzolódik -ki a hősök, -az adott történelmi időszakban, meghatározott -társadalmi körülmények között élő egyénék jelleme, -magatartásformája, s -ami lényeges: saját társadalmukhoz, az abban uralkodó eszmékhez fűződő kapcsolata. Éppen ezért -a párbeszédékből rajzolódik iki -a dráma is. A tragédia. Ebben a drámában a hit és -a -tudomány (még közelebbről a vakhit és a tudomány), azaz a -szabad gondolat és a szigorú határok közé -szorított, kötelezően előírt tételek szembenállásáról, összecsapásáról van -szó. Giordano Bruno históriája, tragédiája, példája ismertebb annál, mintsem részletezni kellene. A -témát, -a történeti adatokat, tehát az -anyagot, -amelyhez nyúlt, Maróti Lajos is -imponáló részletességgel és -tökéletességgel ismeri. Hogy első drámáját -mégsem -sikerült a -tökéletesnek -mondható színpadi műveik közé juttatnia, annak oka elsősorban -a következő: megírása előtt láthatóan -n-em választotta ki a több lehetséges közül -azt az egy mondandót, -amelyet a mai nézőben -leginkább -tudatosítani -akart. (S ezáltal természetesen annak továbbgondolására is késztetni!) Hit és -tudomány, dogmák és fejlődést figyelembe vevő -szabad gondolatok összecsapásának értelme, a példát adó volta miatt értelmes elbukás magasztossága, a 81
