Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: A hangfestés jelentősége Kodály kórusműveiben
SONKOLY ISTVÁN A hangfestés jelentősége Kodály kórusműveiben A hangfesités, ia reális ■valóság tükröződése ugyan elsősorban zenekari művekben, operákban otthonos, azonban fellelhető számos Ikóruskompozícióhan is. Bartók énekkari művészetében nincs ennek oly alapvető jelentősége, mint Kodály ezerarcú műveiben, hol a hangutánzás, hangíestós többnyire központi jelentőségre növekszik. Kodály korán felismerte ia kórusszöveg döntő fontosságát, s zeneszerzéstani óráin is rámutatott erre. Em'iatt nem ajánlotta Siklós Albert A vezérkönyv-olvasás útmutatója c. tankönyvét a partitúraolvasás óráiban tananyagul, mert Siklós a c. kulcsos kórusműveket szöveg nélkül közölte könyvében. Kodály a szöveget több szempontból is figyeltette hallgatóival, nemcsak a zene és szöveg összecsengését vizsgálva, hanem a szöveg zenei kifejezését is szorgalmazva. Bach-choraloík elemzése közben figyelmeztette tanulóit a szűkített heted - hangzat fontosságára, mely Bacbnál mély fájdalom kifejezése, ma már azonban hatása megkopott. A hangfestés, mely Kodály kórusműveiben fontos szerepet tölt be, többféle módon valósul meg. Figur at ív jellegű hangfestés nála sűrűn mutatkozik. Közismert példája ennek a Psalmusban a galambok repülése, melyet a fuvola 3 hangból álló, szekvenciálisán ismétlődő, felfelé tömörülő futama jellemez. Egyébként a 6 tréfás kánonjának 2. száma is jó példa a imadárrepülós illusztrálására. Figuratív hangi estésnek valósággal egymásuíáni mozzanataival találkozunk a Jézus és a kufárokbati. A terpeszkedő pénzváltókat többször is ismétli sok melizmával többnyire egy szótagra tskálaszerűen lefelé, egyízban kupolaszerűén /kapaszkodó motívummal éreztetve a pénz szerteszórását. Rendkívül szemléletes a sokszor ismétlődő rablók szó, melyre félhangonfeénti ereszkedő >akkordbevágások kerülnek. Motivikus még a láng dobbanásának 'érzékeltetése kígyózó teromeneteivűl az Akik mindig elkésnek c. kórusműve közepén, vagy pl. a fölfelé rohanó iskálamenet az ellenség szó utolsó szótagjára a Mohácsban. Továbbá hallatlan feszítőerejű a szinkópák halmozása a Csatadalbain iaz előre szóra, mely számtanszor ismétlődik szekvenciálisán. A gyors, nyolcad mozgású figurák a férgek nyüzsgését jelzik nemcsak a Vejnemöj- nem muzsikál c. művében, hanem a Baiassa-énefcében is. A változó hangulat, új, megkapó kifejezésmód érzékítésére elegendő Kodálynál egy-egy akkordváltás is. Megkapó a hangfestés, mikor néhány egymást követő hangzat jelképezi az új eszmekört, hangihatást. Többnyire ellentétes dmamikáhan következik az akíkordváltás, mely az új szövegkifejezést rejti. Ilyen ia Békéssé góhajtásbxr a hatalmas, eisodró erejű részleteik után, mikor az énekkar harsogjaVesszen el, vesszen el Múzsám . .. utána a béke szót pianisszimó éneklik két B-dúr hangzattal. Frenetikus hatás ez, akárcsak a Te Deumban a Tu ergo quesumus-ra, .mely szavakat szinte lélegzetvisszafojtva hallgatjuk. Itt a kórus halk hangzatait vonóstremolok kísérik, melyeket követnek kísértetiesen az üst-dob szaggatott dobbanásai. 71
