Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - SZEMLE - Angyal Endre: Gál István: Bartóktól Radnótiig

és elején — Babitsnak volt egy-egy népi hangvételű korszaka” — írja kötetében Gál István. Láthatjuk tehát: nem szabad abszolutizálni Babits és a népiesek egyes, átme­neti vitáit, s reálisabban kell szemlélnünk az egész urbánus-népies-komplexust, hiszen Babits nemcsak Bartókért lelkesedett, nemcsak gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, ha­nem 1919 előtt Szabó Dezsővel is barátságot tartott íenn. Babits kelet-közép-európai érdeklődéséről is olvashatunk néhány figyelemreméltó adatot. Buday Dezső - vele külön tanulmány foglalkozik -, Babits nagybátyja pedig a magyar progresszió rokon­szenves egyénisége volt és a horthysta ellenforradalom mártírja. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Reményi József, József Attila, Tamási Áron, Sárközi György, Veres Péter, Erdei Ferenc, Hevesi András, Radnóti Miklós, Bóka László alakja elevenedik meg a további tanulmányokban, mindenütt egyéni él­mények, levélközlések segítségével. Emeljük ki különösen a Lajtha-tanulmányt (Lajtha László utolsó éveihez), nemcsak azért, mert először az Életünk közölte, hanem azért is, mert a központi szerepet Lajtha vasi és nyugat-dunántúli népzene-gyűjtése játssza. Hozzánk legközelebb talán Fülep Lajosról, Halász Gáborról és Szerb Antalról írott tanulmányai állnak. Fülepet mi magunk is többször felkerestük a negyvenes évek elején „Patmosz szigetén” - így nevezte Fülep zengővárkonyi refugiumát -, tartalmas beszólgetéséket folytattunk vele, s mát 1939-ben, itáliai tanubnányútunikon örömmel regisztráltuk: Fülepre még akkor is szívesen emlékeztek a firenzei Biblioteca Filosofica köreiben. Halásznak, Szerbnek mi is sokat köszönhetünk. Halász e sorok Íróját - akkor még budapesti bölcsészt - hasznos tudományos tanácsokkal látta el Széchényi könyvtári dolgozóasztalánál, Szerbbel pedig 1944-ig tartottuk a baráti kapcsolatot, s igen nagyra értékeltük magyar és világirodalmi munkásságát. Amikor Gál István érdemeit méltatjuk, csak azt sajnáljuk: miért nem szentelt Gulyás Pálnak és Pável Ágostonnak is tanulmányt? Radnóti-esszéjében említi Erdős Jenőt, ,,aki Gulyás Pálnál Debrecenben látta a Válasz indulása körüli levelezésemet vele és Németh Lászlóval”. Az Életünk 1972. évi 4. füzetében pedig Gál közzétette Pável Ágoston leveleit Babits Mihályhoz, s azt is tudjuk, hogy a Magyarország és Ke­letem úpa számára Pável írta meg a szlovénekkel foglalkozó tanulmányt. Érdekes volna tehát, ha Gál feldolgozná és közzétenné saját kapcsolatait is Gulyással és Pávellal. És még egy kívánság: a kötetben, főleg a Babits-tanulmányokban, gyakran merülnek fel a világirodalom nagy nevei: Romain Rolland, Makszim Gorkij, Stefan Zweig, Hermann Hesse, Miguel de Unamuno, Rabindranath Tagore, Sigrid Undset, Thomas Mann, Schalom Asch és még számos kitűnő, jelentős egyéniség. Tanulságos volna, ha Gál egy­szer ezt a kérdéskomplexust is feldolgozná. Bízzunk azonban abban, hogy erre is sor kerül, hiszen idézett levelében sokat ír szerteágazó terveiről. Reméljük, nemsokára ol­vashatjuk újabb érdekes köteteit is! (Magvető) ANGYAL ENDRE 562

Next

/
Thumbnails
Contents