Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - SZEMLE - Angyal Endre: Gál István: Bartóktól Radnótiig
és elején — Babitsnak volt egy-egy népi hangvételű korszaka” — írja kötetében Gál István. Láthatjuk tehát: nem szabad abszolutizálni Babits és a népiesek egyes, átmeneti vitáit, s reálisabban kell szemlélnünk az egész urbánus-népies-komplexust, hiszen Babits nemcsak Bartókért lelkesedett, nemcsak gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, hanem 1919 előtt Szabó Dezsővel is barátságot tartott íenn. Babits kelet-közép-európai érdeklődéséről is olvashatunk néhány figyelemreméltó adatot. Buday Dezső - vele külön tanulmány foglalkozik -, Babits nagybátyja pedig a magyar progresszió rokonszenves egyénisége volt és a horthysta ellenforradalom mártírja. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Reményi József, József Attila, Tamási Áron, Sárközi György, Veres Péter, Erdei Ferenc, Hevesi András, Radnóti Miklós, Bóka László alakja elevenedik meg a további tanulmányokban, mindenütt egyéni élmények, levélközlések segítségével. Emeljük ki különösen a Lajtha-tanulmányt (Lajtha László utolsó éveihez), nemcsak azért, mert először az Életünk közölte, hanem azért is, mert a központi szerepet Lajtha vasi és nyugat-dunántúli népzene-gyűjtése játssza. Hozzánk legközelebb talán Fülep Lajosról, Halász Gáborról és Szerb Antalról írott tanulmányai állnak. Fülepet mi magunk is többször felkerestük a negyvenes évek elején „Patmosz szigetén” - így nevezte Fülep zengővárkonyi refugiumát -, tartalmas beszólgetéséket folytattunk vele, s mát 1939-ben, itáliai tanubnányútunikon örömmel regisztráltuk: Fülepre még akkor is szívesen emlékeztek a firenzei Biblioteca Filosofica köreiben. Halásznak, Szerbnek mi is sokat köszönhetünk. Halász e sorok Íróját - akkor még budapesti bölcsészt - hasznos tudományos tanácsokkal látta el Széchényi könyvtári dolgozóasztalánál, Szerbbel pedig 1944-ig tartottuk a baráti kapcsolatot, s igen nagyra értékeltük magyar és világirodalmi munkásságát. Amikor Gál István érdemeit méltatjuk, csak azt sajnáljuk: miért nem szentelt Gulyás Pálnak és Pável Ágostonnak is tanulmányt? Radnóti-esszéjében említi Erdős Jenőt, ,,aki Gulyás Pálnál Debrecenben látta a Válasz indulása körüli levelezésemet vele és Németh Lászlóval”. Az Életünk 1972. évi 4. füzetében pedig Gál közzétette Pável Ágoston leveleit Babits Mihályhoz, s azt is tudjuk, hogy a Magyarország és Keletem úpa számára Pável írta meg a szlovénekkel foglalkozó tanulmányt. Érdekes volna tehát, ha Gál feldolgozná és közzétenné saját kapcsolatait is Gulyással és Pávellal. És még egy kívánság: a kötetben, főleg a Babits-tanulmányokban, gyakran merülnek fel a világirodalom nagy nevei: Romain Rolland, Makszim Gorkij, Stefan Zweig, Hermann Hesse, Miguel de Unamuno, Rabindranath Tagore, Sigrid Undset, Thomas Mann, Schalom Asch és még számos kitűnő, jelentős egyéniség. Tanulságos volna, ha Gál egyszer ezt a kérdéskomplexust is feldolgozná. Bízzunk azonban abban, hogy erre is sor kerül, hiszen idézett levelében sokat ír szerteágazó terveiről. Reméljük, nemsokára olvashatjuk újabb érdekes köteteit is! (Magvető) ANGYAL ENDRE 562
