Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Szakály Éva: A fényre jött ember játszani akar
Az első fellelhető írásos dokumentum az év júliusát idézi: 23-án avatták fel az MKP I. kerületi székházét. Dalok, táncok, szavalatok adták a vegyes műsor nagy részét, de már felléptek egyfelvonásos vígjátékkal a műkedvelők is. A Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi összefoglalója arról ad hírt, hogy „A szépen induló szabadművelődési tevékenységet megzavarta a pártok, s általában a hivatalos szervek ,,B” lista kérdéssel való elfoglaltsága”. A hónap egyetlen „nagy eseménye” egy szabadtéri előadás, amelyet augusztus 18-19-én rendeztek meg a IV. kerületben, azaz Szőllősben. „A rom- templom szabadtéri színpadán Emmát Lovery: Az úr katonái című misztérium játékát mutatták be óriási sikerrel, pompás rendezésben. A szereplők túlszárnyalták önmagukat, a közönség pedig úgy honorálta a teljesítményt, hogy kérésére szeptember i-én megismétlik a nagyszabású, emberien mély darab bemutatását” . . . Hogy milyen lehetett ez a „nagyszabású, s emberien mély darab”, arra már a címből következtethetünk. Az írásban ránk maradt hivatalos vélemény, s a mű mindenesetre jellemző egy kicsit az akkori tömegízlésre, a klérus még mindig nagy befolyására. De Az úr katonái-ta. méltó választ adott a másik tábor. A Magyar Kommunista Párt járási színjátszó versenyében a szombathelyi gárda szépen szerepelt, legyőzte Nagykanizsát, s második helyen végzett Kőszeg mögött. Az üzemek versenyében a szombat- helyi szövőgyár kultúrgárdája vitte el a pálmát a vasutas üzemi szervezet előtt. Arról, hogy mit játszottak, sajnos nem maradt dokumentum. A későbbiekben is fej-fej mellett haladt a két tábor. Október 6-án és 13-án a Szociáldemokrata Párt színjátszói a Két tűz között című színművet mutatták be, a ferences rendház műkedvelői a Tabáni orgonákat, s még háromszor (!) játszották Az úr katonáit. (Úgy látszik, ez a darab kiír,thatatlan volt...) Novemberben két egyházi csoport vetélkedett a közönség kegyéért: A ferencesek a Gyöngykaláris című 'darabot mutatták be (tartalmára, színvonalára ugyancsak a címből következtethetünk), a domonkosok az Ide gyere rózsám című háromfelvonásos operettet. A kiállítást, a rendezést, a szereplők felkészülését elismerően emlegetik, iS ez 25 év távlatából sem vitatható az (anyagi ellátottság ismeretében. Az év utolsó hónapja a műkedvelőké volt! Összesen 21 előadást tartottak: Hófehérke (II. Rákóczi Ferenc utcai Általános Iskola), Háry János (Faludy Gimnázium), Álarc nélkül (domonkosok), Viszontlátásra (MKP) .. . hogy csak néhányat idézzünk a repertoárból. December 7-^n egy hatvan tagú szovjet ének- és tánccsoport szerepelt egy nagyszabású művészeti esten, 15-én a Szociáldemokrata Párt szervezésében a Bécsi Nevető Színpad 30 tagú együttese lépett fel a párt székházéban. 1947. TÖMÖRÜLNEK A HALADÓ ERŐK Az év legfontosabb feladata a kultúrház és a múzeum helyreállítása, hiszen nem volt egy olyan terem, amely alkalmas lett volna központi produkciók bemutatására. (A színház is rossz körülmények között játszott.) Év végére „a városi ikultúrházat és múzeumot az állam 32 ezer forintos és a város 75 ezer forintos költséggel részben helyreállította. A külső és belső tatarozásra s a berendezés pótlására még no ezer forint kellett volna”. De már volt legalább egy terem a városban szétszórt, apró kis együttesek számára is. Mint már említettem, a katolikus csoportok önálló, jól felszerelt kultúrtermekkel rendelkeztek (a domonkosok a mai Derkovits Gyula Művelődési Házban, a ferencesek a .mai Ruházati Vállalat helyén, a szaléziak a mai Béke Filmszínházban). Ebben az évben rendezték meg a városban a Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetsége (továbbiakban MASZOSZ) szervezésében azt a nagyszabású kultúrversenyt, 522
