Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 5. szám - SZEMLE - Szíjártó István: Fodor András útjai
mint az európai (költészet egyik csúcspontját értékeli. Mélyen érzi, átéli Petőfi poezisét, nagyra értékeli -forradalmiságát, (beleéli magát lírai hangulataiba is, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy Danilo Kis nem eléggé tájékozott a magyar költészet és irodalom történelmi fejlődésében. A kötetet egy Petőfi-életrajz egészíti ki Bányai János tollából, majd végül egy igen értékes és bőséges bibliográfia következik költőnk műveinek szerb-horvát nyelvű fordításaiból, mely kétszáz-marminckét P-etőfi-mű hatszáznál több közléséről ad számot. Persze ennek a munkának is az a sorsa, mint valószínűleg minden bibliográfiának, vannak benne kihagyások. A legfeltűnőbb az, hogy Horváth Béla 1914-bcn Szabadkán megjelent Petőfi-kötete is kimaradt, mely egymaga vagy -százötven költeményt tartalmaz. A kiadvány legfontosabb része, költőnk verseinek tolmácsolása, valóban nagyon szépen sikerült. Sok egészen kiváló megoldással találkozunk Ivan V. Lalic és Danilo Kis fordításai között. Általában követni tudták Petőfi hangjának frisseségét, leírásainak eleven színeit, finom hangulatú szépségeit. Kiemelném a Befordultam a konyhára, a Füstbe ment terv, a Nézek, nézek kifelé és A nép nevében átültetéseit Ivan V. Lalic tollából, ahol a nyelvi találékonyság és költői erő szerencsésen ötvöződik. Tartalmi és alaki hűség, hajlékony, könnyed, lendületes verselési teéhnika dicsérik ezeket a fordításokat. Danilo Kis viszont néhány nehezdbbnek tűnő feladatot is sikeresen megoldott. Belső megértésről és átélésről tanúskodnak pl. A négyökrös szekér és a Szeptember végén ritmusban szinte teljesen hű, gördülékeny, sima fordításai. A kiemelkedő mai tolmácsolások mellett szerepel a könyvben néhány régebbi is, elsősorban hagyománytiszteletből. Hat vers átültetése Jovan Jovanovic Zmajtól, mint pl. a népdallá vált Falu végén kurta kocsma és A rab oroszlán. Ez a legújabb -szerb Petőlfi-kötet művészeti, irodalmi -szempontból kiváló teljesítmény, de kiállítása is méltó az ünnepélyes alkalomhoz. Ezzel a reprezentatív kiadványnyal szomszédaink példamutatóan emlékezték meg nagy költőnk jubileumáról. PÓTH ISTVÁN Fodor András útjai* Egy -somogyi kisközségből, Kaposmérőből indult; s a magyar -és egyetemes kultúra örök értékeire fogékonnyá nevelkedett a kaposvári főgimnáziumban, ahol a negyvenes évek elején Bach- és Kodály-,kórusokat énekelték a diákok, s az Önképzőkör foglalkozásain Audenről -és Eliotról beszélgettek. Irodalomtanára József Atti'laJkötetet adott kezébe, s a földrajztanár-költő Takáts Gyula avatta egyenrangú írótárssá megtisztelő figyelmével. A kezdeti lendületet biztosító kaposvári Berzsenyi Társaság s a pécsi „Sorsunk” után az Eötvös kollégium, s Illyés lapja, a „Válasz” segítette útkeresését. A klasszikus hagyományokhoz kötődés, a találkozás Bartók zenéjével, -az angol nyelvi tanulmányok - úgy tűnik - meghatározóan rakódták rá alapműveltségének eddigi rétegeire. Sokan leírták már, hogy Fodor költészete a magyar líra azon vonulatához tartozik, mely a legérzékenyebben reagál a közösség sorsára. Nemcsak írói, de -érzékeny emberi alkata, morális kérdések iránti fogékonysága is segíti abban, hogy látva társadalmunk erőteljes demókratizálódását, hittel tárulkozzon ki, s vállaljon írószövetségi titkárként, szülő* t\ n-cmzcdúk haagján. (-Válogatott -tamiuknányok.) SzépirodaJtmi, 1973. 470
