Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: A munkásfiatalok és a művelődés - Vasváron

éreztem - a mélyből fakadó elemi lírát szólaltatják meg. Azt ,a fajta költészetet, melyben szinte kristállyá tisztul és nemesedik a nyílt vallomás, az érett összegezés, a lényeget tudó egyszerűség. Nem lehetett félreérteni: Patay Éva festményei megannyi érzelmi és gondolati ítéletet mondanak a világról. Ez a rendeltetésük.

Vettem egy katalógust. Megtudtam, hogy a festő - a festőnő - hetvenhárom éves. Bár, Rudnay tanítványaként, végigjárta a mesterség grádicsait, nyilvánosság elé csak mostanában lépett. Így már teljesebben értettem a mondandó töménységét, a nyelv dísztelenségét, az eszközök takarékos alkalmazását. Így csak az beszél, aki nem a művészetét, hanem az életét summázza.

Ez a találkozás hozott el Győrbe. Ezért vállalkoztam Patay Éva tárlatának megnyitására. Érdekelt az ember is, a sorsa is.

2.

Tehát: Patay Éva festményei igazságot árasztanak.

Már a fölületük, az anyaguk, az ecsetjártatásuk, a formarendjük is. Egyenetlen, göcsörtös arculatú képek ezek; az olajfesték, a zománc és a gipsz barázdákat, kis dombokat, völgyeket hoz létre a vásznon. Látszólag szabadjára engedi anyagát, a festéket a művész, de még szerszámát, az ecsetet is. Látszólag. Valójában olyan fölületet teremt, amelyen az eleven mozgás uralkodik. Mint a test érhálózata, az idegek vibráló, „rángó háló”-ja, a kibuggyanó forrás, a földön szertefutó esővíz: olyan lüktető, élő, mozgó alakzatok, formák, emelkedések és vájatok borítják a képeket. Minden elem, szín, a kép valamennyi alkotórésze ilyen természetű. Egységes, szerves festői nyelvet teremtett így Patay Éva.

Eleve kizárta a körűlrajzolt, az elválasztott, a mértanilag szábályos formájú alakzatokat. Nem a sztatikát; a dinamikát követi. Nem a külső, hanem a belső minőségekre figyel: a mozgás, a változás, a kapcsolódás jeleivel beszél. Természetesen ez szűkítést jelent. Ezeken a képeken csupán az ember, a virág, a fa, a föld, a víz motívumaival találkozunk, csak azzal, ami él, ami az élethez kötődik. Mindenek előtt és fölött az

PATAY ÉVA: FORRÁSFAKASZTÓ

360