Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: A munkásfiatalok és a művelődés - Vasváron
Szöllőssy Enikő 1939-ben született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskolán 1959- 60-ban Borsos Miklós, a Képzőművészeti Főiskolán 1960-65 között Szabó Iván és Pátzay Pál tanította. Fontosabb kiállításai: 1969: Mednyánszky-terem, 1972: Fészek klub és TV Galéria, 1973: Miskolc. 1965-től szerepel iaz országos tárlatokon, 1967-ben Debrecenben, 1971-ben Szegeden nyert díjat. Tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának. Hidason, Kiskunfélegyházán, Balassagyarmaton és Felsőpetényben vannak állami megbízásra készített munkái. SZÉKELYHÍDI ÁGOSTON Csodát látni... Patay Éva festészetéről 1. Hosszú évek óta szinte hetenként megfordulok egy-két tárlaton. Benső vonzódás, baráti érdeklődés, szakmai és hivatali kötelesség fűz a képzőművészethez. Kivált az utóbbi, terhet is jelent olykor. Bizony jobb volna elkerülni egyszeregyszer, amit a száraz kötelesség diktál. Igaz ugyan, hogy végül kedvezőre fordul a mérleg. Nem mintha a tárlatok többsége emlékezetes festményéket, grafikákat, szobrokat kínálna. Egyszerűen arról van szó, hogy akit a ima embere és világa érdekel, annak számára még a szürkeség unalma és a mesterkéltség hidegsége is értékké változik: megismerési lehetőséggé. Viszonylagos érték ez persze, ilyenként is becsülöm. De becsülöm, mert látni, válogatni, összevetni tanít. Mennél több hazai is külföldi tárlatot, műtermet nézek végig, annál ritkább és nagyobb öröm eredetit, jelentékenyet találni. Olyat, ami kiáll mindenféle próbát. Az igazságét is. Elsősorban éppen azét. Igazság? Ügy értem, a valamirevaló festmény, rajz, szobor eleve meggyőződést, igazságot akar kifejezni akár egy fűszálról, akár egy arcról. Majd miután létrejött és önállósult, ezt az igazságot megfogalmazza és megindokolja. Mondhatnám: megvédi az igazságát. Azok ellenében is, akik ezt az igazságot netán borzasztónak vagy idegennek érzik. Biztos vagyak benne, hogy a valóban jó mű itt válik el a közepestől, az átlagostól. Ennyit elöljáróban. Hogy miért? Mert szükségesnek tartom elmondani, hogy Patay Éva festményei épp a kétségbevonhatatlan igazságukkal hatottak rám. Már első pillantásra. Nyíregyházán, a Tanárképző Főiskola körkörös belső udvarán találkoztam ezekkel a képekkel. Dohnál Tibor és Giczy János munkáival szerepeltek együtt a „Három kisalföldi festő” bemutatkozó tárlatán. Dohnál férfiasán szabatos metszetei, balladás, drámai erejű táblái és Giczy finom, érzelmes és humoros hangú alkotásai mellett - úgy 359
