Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: A munkásfiatalok és a művelődés - Vasváron
csónakázó-tó, illetve korcsolyapálya Vasváron. A művelődési ház tevékenységéről általában pozitívan nyilatkoztak. Kevés elemzést, problémafelvetést találunk azokban a dokumentumokban, amelyek Vasvár művelődési helyzetével foglalkoznak. Pedig a nagyobb hatású népművelési munka, az intenzívebb és változatosabb szolgáltatás csak az igények ismerete, az ellentmondások tisztázása után realizálódhat a tervek szerint. Példaként idézünk Vasvár Nagyközség Közös Tanácsa 1972/75. évi Művelődési Tervéből: „A szocialista kulturális forradalom során a műveltségi színvonal emelésében mind mennyiségben, mind tartalmilag jelentős eredményöket értünk el a nép politikai, világnézeti és szakmai ismereteiben, erkölcsi értékben való gyarapodása a termelés egyre magasabb színvonalában, a társadalmi helytállás és aktivitás növekedésében is realizálódott. . . A Népművelési Konferencia ezen megállapítása, melyet a műveltség országos képének állapotára vonatkozóan határozott meg, községeinkben is érvényesek.” Ez az általános (országos) helyzetkép nyilván Vasvárra is vonatkozik, de az említett 19 fiatal művelődési háztól való távolmaradását, s a többiek, - a kisebbség - elzárkózását a mozitól, könyvtártól, már konkrétan kell figyelembe venni. Az okokat megvizsgálni, a bajokat orvosolni. Tévedés az, hogy a vasvári fiatalokat csak az ötórai teák és a bálok kielégítik. Ennél jóval többet mutatnak, bizonyítanak felmérésünk tapasztalatai, az adatok, mutatószámok, melyekből itt is közöltünk; csakis jóindulattal, a segítés szándékával. Azt is megmutatják, hogy van még sok tennivaló Vasváron. Ezt tudják a község népművelői, könyvtárosai is, hiszen épp ők választották az egyik munkatervük mottójául Bogdán Suchodolsky megállapítását: „Helytelen azt gondolni, hogy a szabadidő eltöltésének módja tisztán az egyén magánügye, s .a 'társadalom számára lényegtelen dolog. . . olyan korszakba lépünk, melyben az emberi munka nehezebbé fog válni, több értelmet és találékonyságot, nagyobb éleselméjűséget fog kívánni . . . Éppen ezért, annak, hogy miként használjuk fel szabadidőnket, igen nagy a jelentősége.” PAPP ALBERT: FOLYÓPARTI TA] 354
