Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - Király Imre: Várakozás (vers) - Modori Kovács Éva: Farkasszemezve (vers) - Lázár Tibor: Az az este (vers)
LÁZÁR TIBOR 341 KIRÁLY IMRE Várakozás Még mozdulatlanabb vagy te a csöndnél is, csak a hús nő köréd, mint a barlang, de apró testedet már millió ér lüktetése köti a kinti világhoz. Növekvő virág vagy, vérrózsa, húsból kibomló csoda az álmok partján várakozásunk izzó percei elbontják magányod falát; gondolataim óvó rácsa föléd magaslik, karomban simogatás öröme lappang és jövendő mosolyod fénylik a homlokom helyén. MOD ŐRI KOVÁCS ÉVA Farkasszemezve Néhanapján rámvizslat tükörképem négyszemközt gyűlölködünk szabadon kendőzés nélkül farkasszemezve rossz magunkkal amilyenné formálódtunk mert szétáztunk idegen tekintetekben csontunkra megalkuvások rostos húsa nőtt és belénk hurcolkodtak más lelkű akaratok Undorral vegyes szánalommal nézzük egymást a kópiám és önmagam együtt - külön Egymásba nőtt ikrek csömörével viseljük összetartozásunk. Az az este Az eső drótszálain függött az este s a tócsák szánén reszkető fény kereste tükrét, mit mindig összetört a szél, és suhogva hozta egy idegen világ roncsolt-szívekkel teli áramát mely ellen fölém feszítetted szerelmed féltő sátorát, hogy megóvjon az összesúgó csendtől, a pengeélű ajkak metsző csókjaitól, a semmibevesző utak semmi-porától, hogy lépteink ütemére zárjon-nyisson a pitvar és a kamri és sose tegyek ellened készakarva semmit, amiért egyszer elfelednéd azt a tenyerünk gödrében melengetett virágszemű, ránkcsodálkozó estét.
