Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - FIATAL ÉLETÜNK - Kósa Csaba: Felavatás

Azt a bordó szobát elfelejteni! Ha hazaérkezik elmegy a cipőboltba, kicseréli a nyamvadt cipőt, és elhívja valahová ,a kis dögöt.

Már felvette a kabátját, amikor utána szóltak.- Az urat keresik!

A portáról intettek, hogy bekapcsolták a telefonfülkébe.- Jó, 'hogy elértelek Ferikém! Fontos, nagyon fontos! Még ma, minél előbb! A mai adásba. Feltétlenül!- Megőrültetek? A vénember lányát nem is láttam . . .- Fontos, értsd meg! Fenntartottuk a helyet!- Tízmillió magyar?- Az ország, Ferikém!

Míg Gálics intézkedett, előhúzta a zsebéből a négyrét hajtogatott papírlapot. „Fehér szakáll” „Ráncos halánték.” Ilyesmiket firkált tegnap este, a szeretetotthon lámpafényénél.- Mi lesz már? - sürgette egy hang.

Nagy lélegzetet vett, s diktálni kezdte:- Tegnap délután, ünnepélyes külsőségek közepette felavatták a 99 éves Gatba Garmann Imrét. Az ünnepségen, amelyen többek között megjelent Garba Garmann Imre elveszettnek hitt leánya is, a helybéli úttörők énekkara lépett fel, majd virágkoszorút helyeztek el az aggastyán mellén . . .

RASPERGER JÓZSEF: GÓTIKA

231