Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - SZÍNHÁZ - Siklós Olga: A könyörtelen igazság drámája (Illés Gyula: Az ünnepelt)

atyai osztálytól-mesterségtől függetlenül -is lehet élni. Törekvő fiatalemberekből jogász, író, orvos, mérnök, vagy színész lehet. Pesten lapokat szerkesztenek, könyveket nyomtatnak - és azokat egy kialakuló polgárság meg is veszi. TJj megélhetési források vannak, kezd az élet átalakulni és amit kezdetben megújulásnak neveznek, abból 1848-ra forradalom érik. Petőfi gyermekkorában megízlelte a tehetős gyermekek sorsát. Apja vállalkozásai jövedelmeztek, és a felfelé törekvő paraszt-polgár iskoláztatta a fiát. De mielőtt a Hú tanulmányait befejezhette volna, az apa tönkrement, nyomorba került és azt tartotta természetesnek, hogy a szegény fiú állton be mellé mészárosnak. Petőfi életének ezzel első alapvető konfliktusa kezdődött el. Az apa mindenben 1 szokott utat követte: rtagyratörő terveit - melyben a gazdagodás és a fiú taníttatása csak együtt szerepelhetett - elvitte a csőd. A fiú azonban lkát nagy élménnyel bírt már: megízlelte a tanulás gyönyöreit, megismerte a tehetősebb emberek biztonságérzetét és aztán átélhette azt, amikor a nyomor egycsapásra mindettől megfosztotta. A jogtalanságot úgy élte át. hogy előbb a jogokat ismerte. Ezért tudott dacolni apával és körülményekkel Is. Tudta, hogy miibe nőm akar visszazuhanni. Az elszegényedés utáni évek keservei, a pápai próbálkozás, a soproni katonaság, a váci gyaloglás, a pesti éhezés, statisztálgatás és lovak őrzése a Nemzeti Színház előtt - egy-egy állomás a lélek erősödésének útján. A költő ellenáll, hogy visszakerüljön a faluba, a mészárszékbe, húst mérni. Gyökerei itt vannak a Kiskunságban, de felfelé nyújtózik, más életet kell éljen. Ismeri a mély'éget, ahonnan ki akar szabadulni. És a XIX. század derekán abból akar megélni, hogy ir.

Az alakuló kapitalista társadalomban szinte egyszerre épül egy üzem és alakul egy szerkesztőség. Gyarapodik Pest lakossága, az elszegényedett nemesi családok és a földnélküli zsellérek egyként kerülnek fel hivatalba, iparba, építkezésre. Pesten, e nagy katlanban összefő, de össze nem forr az országból idesereglett emberek, családok sokasága. Itt él Petőfi is, miután a kemény debreceni telet túlélte, lemondott a színi pályáról és a Regélő segédszerkesztője lett Vahot Imre mellett. Polgári pályát választott: szorgalmasan segédszerkesztette a lapot, válaszolt levelekre, eljárt minden este a Nemzeti Színházba, színibirálatot és verset írt minden számba. Munkájában pontos, nem bohém, nem könnyelmű - de elveiből itt sem enged. Ekkor kezd érni az a. konfliktus, amely 1848 júniusában - az Illyés drámában - robban. 184S márciusában kivívják a cenzúra eltörlését. Forradalom van és Petőfi e forradalom lelke, vezére: következetes forradalmár, aki a megkezdett úton végig akar menni. De körülötte fogynak az emberek, április végén már alig áll mellette valaki. Az események Európán is, Magyarországon is szédítő gyorsasággal peregnek, Petőfi törekvése, hogy minden eseményt a magyar forradalom javára használjanak fel. De májusra már alig van mellette valaki. Márciusban ő volt az ország legünnepelcebb embere, májusban ellenversek, röplapok százezres példányban - ellene, mert megírta, hogy nincsen többé szeretett király. A forradalom konszolidálódott, a kivívott jogokkal sokan elégedettek és többet nem is akarnak, mert a több túlmenne a szolidabb forradalmárok célkitűzésein. A forradalmár Petőfi természetesen útban,van, sőt kényelmetlen: tehát meg kell fékezni, vissza kell szorítani. A csepp a betelt pohárban: Kemény Zsigmond visszaküldi a költőnek egy cikkét, mint közölhetetlent. A cikkben a bécsi forradalmat köszöntötte. És ezt a cikket a szerkesztőtárs Jókai saját lapjukban is iközölhetetlennek minősíti.

Alig van kínzóbb, gyötrőbb érzés, mint mikor a tisztánlátó elme egyszerre csak észreveszi, hogy körülötte megváltozik a légkör, a beszélt nyelv, a szavak új értéket kapnak, új összefüggéseket fejeznek ki, a társak más arcot öltenek: elmozdul a világ. A tisztánlátó elme tudja, hogy igaza van, érzi a veszélyt, üvöltve hirdetné, hogy emberek vigyázzatok: nekem van igazam! De visszhangtalan a tét, amelyben mozog, s nem értik szavainak értelmét.

A pillanat drámai. Kitörés előtti.

Exponálhat egy Petőfi drámát.

166