Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Dévényi Iván: Frank Frigyes művészete

író megállapította - „utánérzésnek nyoma sincsen” a mester képeiben. Frank Frigyes festői szemlélete, formanyelve évtizedek óta egyéni és szuverén.

Hajlamai, temperamentuma alapján a francia ,,fauve”-okkal és - valamelyest - a ,,Die Brücke”-kör német expresszionistáival tart szellemi rokonságot, ugyanakkor azon-, ban sok szál fűzi őt az alföldi festészethez is. Sokáig dolgozott a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon; több itt született képét a műcsarnoki tárlaton is módunkban volt szemügyre venni („Mártély”, „Mártélyi táj”, „Mártélyi szoba”). E művek értékes fejezetét alkotják a főként Koszta, Tornyai, Rudnay, Endre Béla, Holló László, Káplár Miklós és Kohán György nevéhez kapcsolódó alföldi piktúra történetén dk.

Frank azok közé a - nem nagyszámú - mai festőink közé tartozik, akik hivatott művelői a portrénak. Arcképei sosem érik be a felszín megmutatásával; Földes István fizikusról, Szientkuthy Miklós íróról, Klinfcó József idős műgyűjtőről festett munkái az emberi lélek mély tárnáit, rejtett zugait világítják meg. E festmények túlzás nélkül állíthatók a legkiválóbb XX. századi portréfestők - Kokoschka, Modigliani, Rippl Rónai, Tihanyi Lajos - alkotásai mellé. Arcképei között külön csoportot alkotnak a ,,Mimi”-ciklus darabjai; e műveken a mester tíz esztendővel ezelőtt elhunyt feleségének - aki oly nagy mértékben járult hozzá Frank Frigyes művészete kiteljesedéséhez - szeretett alakja jelenik meg.

Munkái között sok a duzzadó idomú, pogány érzékiséget sugárzó női akt. E műveik - amelyek gyökeresen szakítanak a tradicionális szépség-eszménnyel, a finomkodó, édeskés akt-festészet sablonjaival, s amelyek közül az egyik legszebbet találóan keresztelte el „Barbár Vénusz”-nak a művész - az érett asszonyi test ábrázolói között külön helyet (s igen előkelő helyet) biztosítanák Frank Frigyes számára. Kassák Lajos is sokra be156

FRANK FRIGYES: MÁRTÉLYI SZOBÁM