Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: A megidézett és a megidéző (Fodor András: Berzsenyi Dánielhez)
tanulmány Mért is nem jöttem el hozzád soha, hiszen ácsorgó ajakam itt tanult meg szólni földed közelében. Sár fűkaszálók görbe csapáin, homokos dombok karói mentén könnyű lett volna idetalálnom. Igaz, kiváncsi fülembe soká csak fegyverek, ágyuk robaja dübörgőit e szavakból: Boronka, Nikla. S nem tudtam, hogy naponta arra járok, hol kocsidat gorombán összetörte az öreglaki híd. Szép, hogy akármi messzire csatangol, egyszeresük újra megleli, az ösztön a hazahívó szellem határát. Nem tudja többé elkerülni őt, aki vaskos melle bazaltján forrta ki termő lávaerejét, ki a világ s a szív zivatarában villámok forró kései alatt is formába tudta gyűrni a mulandót, s sziklái ormán úgy emeli sorsunk esendő könnyű felhőit, akár hatalmas kéz fog tündöklő pihét. TÜSKÉS TIBOR M3 A megidézett és a megidéző Fodor András: Berzsenyi Dánielhez
