Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével

lyával fedik a tanulási teljesítmény személylélektani folyamatait, család- és társadalom­lélektani oksorozatát. Ezért a családokra és a gyermekeikre vonatkozó adatok összes­ségének analízise és szintézise alapján került sor az összefüggések megfogalmazására. A tanulási magatartásra és indítékokra, a vérmérsékletre, .a pozitív készségekre, a kibontakozó értékrendre mutató adatok arra engednek következtetni, hogy a pszichikai készségszint közvetlenül befolyásolja az iskolai teljesítményeket. A tanulók pszichikai formálódása élettani és társadalmi környezetben történik, és a vizsgálat által nyert adatok lehetőséget biztosítanak annak az iskolai kötelességnek, hogy aktívan bele tudjon avatkozni a családi nevelés folyamatába, és azt megfelelő hatékonysággal a kívánt mederbe terelje. A levonható következtetés ék és megállapítások érvényesnek tekinthetők számos, az ország más tájain lévő, hasonló jellegű települések munkás- családjaira is. A CSALÁDOK ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA A családok magatartása a gyermekék iskolai munkája iránt kezdetben megértésről és őszinte segítőkészségről tanúskodik. Ez a szándék meg is marad az olyan osaládokoái, ahol a gyermek iskolai előmenetelével, magatartásával az évek során konfliktus nem alakul ki. Az ilyen családok magatartását az iskola iránt mindig az együttműködés jellemzi. A nevelőtestület tagjaival szemben az elismerés és a tisztelet álláspontjáról érintkeznek. A szülői értekezletek rendszeres látogatói és a szülői munkaközösség aktív tagjai, akik valamilyen módon részt vállalnak az iskola gondjaiból. A szülőkre kiter­jedt vizsgálat megmutatta, hogy a nagytársadalmi alakulatokba történő beilleszkedés tekintetében különösen fontos az a körülmény, hogy a szocializmus építésében inten­zíven foglalkoztatott munkások, akikre elsődlegesen és folyamatosan a szocialista értékrend hat. Ez többek között lehetőséget kínál arra, hogy konkrétabb tanácsot tudjunk adni a szülőknek a gyermekeik nevelésére. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalmi-történelmi válto­zások hatására a család szerkezetében és működésében új jelenségek mutatkoznak, ami még a társadalomtudósok egy részét is arra késztette, hogy a család általános válságáról beszéljenek. Bizonyossá vált azonban, hogy a család egyes szerkezeti elemei és pszi­chikai funkciói nagyobb távra programozottak, és hogy tulajdonképpen a családnak nem az általános válságáról van szó, hanem a család egyik meghatározott formájának az új formába való átmenetekkel kapcsolatos jelenségeknek vagyunk a tanúi. A család új fuokciórendjóhez még nem alakultak ki a megfelelő viselkedési minták, s a nő, az anya egyenjogúsága a történelmileg rövid idő miatt .még nem teljesedhetett ki. Amint már a bevezetőben szó esett róla, az iskolai gyakorlat valamilyen formá­ban mindig számolt a családi környezet tanulás- és viselkedésformáló hatásával. A nehézségek a konkrét családtársadalom tárgyilagos megismerésével kezdődnek, s foko­zódnak a feltárt valóság megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekkel. A probléma bonyolult, sokszor kényes és kellemetlen, azonban megkerülni vagy elhanyagolni nem szabad. A nevelés szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel a szülők és iskola kapcsolatának tartalmi és formai színvonala. A kapcsolat nem lehet fölérendelt egyik oldalról sem. Optimális esetben ez a kapcsolat csak az együttműködésben ölthet testet, aminék nem lehet más célja, mint a gyermek fejlődése. Kívánatos a pedagógus általános család tudományi és családtársadalmi ismereteinek bővítése, hogy vizsgálati jártassága birtokában a család és iskola együttműködése s iskolai nevelő-oktató munkája fokozot­tabb mértékben megjavuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents