Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével
Mivel a családi munkamegosztás kevés mutató vizsgálatára terjedhetett ki, ezért osaik egy következtetés megfogalmazása indokolt: megállapítható, hogy a házi munkával jelentősebb időt töltenek el, mint gyermekneveléssel. Más oldalról viszont az arány talanság negatív jellegét csökkenti az a tény, hogy a házi munkára fordított időben l>enne van a család egészére végzett munka; magában foglalja a gyermekek számára való főzést, mosást és takarítást is. Mivel a jól megszervezett munkamegosztásnak nevelő funkciója és társadalmasító szerepe van, röviden azt is vizsgálni kell, hogy a családokban hogyan folyik a gyermekek munkára nevelése. Indokolt ez az igény, mert a gyermekek az iskola által való formálása csak akkor lesz hatékony, ha megismerjük azokat a személyiségjegyeket, amelvek a gyermekben a család bázisán nevelődnek. A TANULÓK MUNKÁRA NEVELÉSE A CSALÁDBAN Ebben a tárgykörben a vizsgálat célja az volt, hogy milyen hatással van a családban folyó munkára nevelés különböző formája a tanuló személyiségének jellemzői közül a tanuláshoz és a munkához való viszonyra. Az információk megszerzésére a beszélgetés és a megfigyelés látszott a legalkalmasabbnak, valamint esetenkénti ellenőrzésként olyan szituációk teremtése, amelyekben a gyermek bizonyos tevékenységet végzett el kérésre, utasításra. (Például bevásárlás, asztalterítés, háztartási gépek használata, stb.) A vizsgálat tárgya volt még az is, hogy a szülők mit és mennyit beszélnek .gyermeküknek a saját munkájukról, munkahelyükről, s végül az, hogy hogyan motiválják a gyermeküknek a munkát. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a lányok többfajta mun kát végeznek, miint a fiúk. A vizsgálat ebben a vonatkozásban azt is igazolta, hogy a családok túlnyomó részében egészséges felfogás él a munkával kapcsolatosan, és ez érvényre jut a gyemnek személyiségében is. Mivel a tanulónak a 'tanuláshoz és a munkához való viszonyát, valamint a családok erkölcsi, szemléleti tényezőit számértékkel nem lehet kifejezni, ezért alkalmasabbnak látszott a minőségi különbségek meghatározására törekedni. Így került az érdeklődés körébe a szülők pálya- és élettervalakítás elképzelése. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a vonatkozásban mindössze 3 családban él a hagyományos élet konzerválásának az igénye, míg a többi család dinamikai indítékok hatása alatt törekszik a jobb élet után. Figyelemre méltó az a szemlélet, hogy minden eredmény elérésének az eszközét a munkában látják. Hozzáfűzik azonban, hogy más lehetőségük nincs is, de ha adódna, minden bizonnyal kihasználatlan maradna, mert alapvetően -a munkásosztályhoz tartozónak vallják magukat, és szemléletük tiltakozik minden ügyeskedés ellen. Több oldalú vizsgálat tapasztalata igazolja, hogy ez a társadalmunk egészséges fejlődése szempontjából helyes szemlélet a gyermekekben is talajra talált, mert akár ház körüli, akár iskolai társadalmi munkáról van szó, szívesen végeznek munkát. A gyermekekkel való beszélgetés alkalmával bebizonyosodott, hogy a legtöbb szülő beszél gyermekének munkájáról és munkahelyéről. Tény, hogy a megnyilatkozások között negatív kijelentések is előfordulnak, de ilyen csak azoknál a szülőknél fordul elő, akik elégedetlenek munkájukkal, beosztásukkal és általában az életben elért sikereikkel. Azokban a családokban, ahol a szülők cél- 'és mintaalakító források, a gyermekeik is firöklik ezt az életstílust. A családokban végzett vizsgálat módszere -inkább az esettanulmány felhasználásáig terjedt, természetesen az összefüggéseket kifejező számok, adatok segítségével. A számok azonban mindig pillanatnyi állapotokat rögzítenek, s a mozdulatlanság homá
