Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével
A CSALÁDOK MUNKAMEGOSZTÁSA, ELFOGLALTSÁGA A osalád szerepe a nevelésben-oktatásban, a gondoskodásban az iskoláskor előtt majdnem kizárólagos, de az iskoláskor alatt is meghatározó és az iskoláéval azonos fontosságú. Az iskola szemével ez mindenkor érzékelhető, mert az iskola maga is egy ellenőrző intézmény. ahol vizsgázik a család, az általa kialakított gyemiekéletmód minden vonatkozásában. Ebből következik, hogy a gyermeknevelés hatékonysága, sikere nagymértékben függ attól, hogy a szülők mennyit és milyen színvonalon foglalkoznak gyermekeikkel. A családok napi elfoglaltsága (órában) Szakmai tevékenység Apa Anya Iskoláskorú gyermek (munka, -f- utazás) 10 9 6 Tévéműsor 1,6 0,7 2,3 Rádió 0,5 1 0,5 LJj ságodviaisáis 0,8 0,3 0,9 Séta, játék 0,2 0,2 1,5 A család egy (ittléte (beszélgetés, közös élmény) 0,8 1,1 1,1 Nyilvános szórakozóhely (vendéglő, presszó) 1,0 0,2 0,0 Tanulás, művelődés 0,0 0,0 1,5 Házkörüli munka 1,0 2,1 0,5 A közölt adatok középértéknek felelnek meg, tehát messzemenő következtetést nem engednek meg. Nagy szóródást sem lehet tapasztalni a családtagok elfoglaltságának idejében, hiszen az apa egész napos elfoglaltsága 15,9 óra, az anya 14,6 és a gyermek 14,3 órájával szemben. A család elfoglaltságának vizsgálata az iskolának inkább a gyermeknevelésre fordított idő szempontjából érdekes. Jelentős szempont, hogy az anyák dolgoznak-e vagy nem. Mint „A családok jövedelme” kimutatásból kitűnik, 15 családból jár el az anya dolgozni, és csak 3 anya „státusa” háztartásbeli. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyák egész napos otthon tartózkodása nem jelenti azt, hogy a szülők együttesen több és tartalmasabb időt töltenek a gyermekeikkel. Az apa ugyanis az anya otthon töltött nagyobb ideje miatt a gyermeknevelési kötelezettsége alól fel- szahadultnak érzi magát. Ilyen szempontból érdekes megfigyelést lehetett végezni a 3. sz., a 6. sz, és a 17. sz. alatt jegyzett család gyermekeinél. Egyik családból som jár el az anya dolgozni, s a gyermekek iskolai teljesítménye, viselkedés- és magatartásforma].! nem mutat olyan kedvező képet, amilyent az „otthon tartózkodó anya” családi szituációjából elvárni lehetne. A 17. sz. család gyermeke osztályt ismételt és a jelenlegi eredménye sem kielégítő. Hasonlóan gyenge eredményt mutat a 3. sz. és a 6. sz. csalna gyermeke is. A tanulmányi eredmény elégtelenségén túl az említett családok gyermeKCi más elvárásoknak sem tudnak megfelelni. A vizsgálat eredménye szerint ennek az az oka, hogy a tanulók helyzete a családnál elhanyagolt, zaklatott, így az otthon végzendő munkához való viszonyulásuk kényszeredett, elutasító, az iskolai tevékenységük igénytelen. A gyermekkel töltött idő nagyság tekintetében kedvezőbb azoknál a családoknál, ahol az apa és az anya is dolgozik, mert így arányosabban vesznek részt a gyermek- nevelésben. Hatékonysága természetesen jobb, ha az együttes gyermeknevelés szándéka párosul a szülők pedagógiai érzékével. A két szülő gyermekkel és házi munkával töltött idejének megoszlása az alábbiak szerint alakult: Felesig nem dolgozik Feleség dolgozik A gyermekről való fizikai gondoskodás 75 60 Gyermeknevelés 30 45 Házi munka 270 190 (perc) 140
