Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével

A 18 család birtokába a lakások méretet, minőséget tekintve, külső, objektív körülmények és szerencse folytán kerültek, s csak másodsorban volt meghatározó a családtagok száma. Így alakulhatott ki olyan helyzet, hogy a kisebb család birtokában 3 szobás lakás van (a család öttagú), és a 10 gyermekes (tehát 12 tagú) család pedig csak kétszobás lakásban lakik.

LAKÁSVISZONYOK

1 szoba -j- ‘koayhás lakással rendelkezik 7 család

1 szoba -f- konyha -f- fürdőszoba rendelkezik 1 család

2 szoba -f- konyha rendelkezik 7 család

2 szoba + konyha -j- fürdőszoba rendelkezik 1 család

3 szoba + konyha + fürdőszoba rendelkezik 2 osalád

A telepen magántulajdonban lévő ház vagy lakás nincs, tehát a házak külső állapota a lakótól függetlenül olyan, amilyen. Azonban a lakások belső hangulata, légköre az anyagi körülményektől eltekintve nagymértékben függ a benne lakók szemléletétől, igényétől. A 18 család közül 13 családnál meglepő rend és tisztaság fogadja a látogatót, ha váratlanul érkezik, akkor is. A konyhák általában nagyméretűek. A modernizálás szándékát mutatja, hogy 9 család palackos gázzal főz, 3 család pedig villanytűzhelyt használ. A szobákban sok helyen gépikötésű szőnyegek és modern bútorok vannak. Megnyugtató, hogy a jól felszerelt lakásokban lakó családoknál az úgynevezett „tisztaszoba” kimegy a divatból és valóban lakják az otthonukat... A gyermekek beszámolója, a szülőkkel való beszélgetés, de a tapasztalat is azt igazolja, hogy a család biztosítja a tanuláshoz a szükséges állandó helyet. Sajnos 4-5 családban kínlódás a tanulók helyzete, mert sohasem biztosított számukra a megfelelő nyugodt környezet. Naponta 'kell a gyermeknek rögtönöznie, hogy valamilyen módon elvégezhesse a feladatait. Az ilyen tanulók előbb-utóbb elfásulnak, a tanulásban ért sorozatos kudarcaik miatt gátlásossá válnak, társaikkal szembeni hátrányaik állandóan növekednek, a családi közösségben is magányossá válnak. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor hamarosan bekövetkezik személyiségükben az érzelmi tompultság, ahonnan már csak egy lépés az úgynevezett problematikus gyermek.

Iskolázottság és műveltségi szint

A szülőkkel történő beszélgetések során visszatérő téma, hogy képtelenek segíteni gyermekeiknek a tanulásban, mert alig-alig értik az oktatás anyagát. Különösen a számolás mérés, a környezetismeret, nyelvtan-helyesírás tantárgyak anyagában járatlanok. Különösen sok nehézséggel küszködnek a német .anyanyelvű tanulók, akik otthon szinte kivétel nélkül csak német nyelven beszélnek. A 3-4. osztályba járó tanulók esetében ez a nehézség lassan feloldódik, mert az iskolán kívüli információszerzés is inkább magyar nyelven történik (rádió, televízió, film) és így fokozódó gyorsasággal javul a beszéd- és kifejezőkészség. Azoknál a családoknál, ahol egyetlen információcsatorna a bécsi televízió, ott sajnos a gyermekek megrekednek azon a szinten, amelyik alkalmatlan az iskolai követelmény teljesítésére, de alkalmatlan a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésre is.

Az oktatás anyaga, a feldolgozás módszere az utóbbi évakben valóban nagy változásokon ment át, aminek a legjellemzőbb jegye, hogy fokozatosan épül a tanulók önálló munkájára. így őszintének kell elfogadni a szülők érveit: „Mi nem így tanultuk”. „Ezt nem is tanultuk” stb . . . Azonban a szülők iskolázottsági és műveltségi szintjét vizsgálva bizonyos ellentmondásokat találunk a kijelentések és a szülők képzettsége között. Ugyanis a megfelelően képzett és iskolázott szülő - éppen az az anya, aki