Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével

ANYAGI KÖRÜLMÉNYEK

Jövedelem és anyagi értékállomány, lakásviszonyok

A várostól io km-re fekvő - ma már halott - bányatelep a szokottnál messzebb cső peremkerületnek számít. Lakói nyugdíjas bányászok és leszármazottjaik, valamint az utóbbi 2 évtizedben letelepedett „jövevények”, akik az összlakosság 500/o át teszik ki. Ez az összetételi arány található a vizsgálat alá vont 18 családnál is. Társadalmi státusuk a munkások kategóriájába tartozik, 2 család kivételével.

Ha a családokban élő keresők számát és az összes jövedelmet összevetjük a családtagok számával, képet kapunk a 1 főre eső jövedelem mértékéről. A jövedelem összegében nincs kimutatva a családi pótlék. Az adatok alapján megállapítható, hogy 5 család él szűkös, illetve éhből 2 család nagyon szűkös körülmények között. (A 3. sz. és a 18. sz. család)

A 3. sz. és a 18. sz. család egy főre jutó jövedelme még a családi pótlékkal együtt is havi 300,- Ft körül mozog. Az alacsony anyagi körülmény függvényeként alacsony a család értékállománya is, alig közelíti meg a 15-18 ezer forintot. (Bútor, ruha, háztartási felszerelés.)

A családok jövedelme (összesen)

Sorsz.

Név

Apa anya foglalk.

Apa anya keresete

Ösisz. Cs. t. sz

1.

B. E.

BM dóiig; bet. m.

3000,—

1400,—

4400,—

4 f6

2.

B. J.

szerelő; bet. m.

2200,—

1500,—

3700 —

4 fő

3.

B. L.

bétán, m.; heb.

2000,—

—

2000,—

8 fő

4.

B. M.

bétán. m.; szövő

2100,—

1900,—

4000,—

3 fő

5.

F. L.

BM. dóig.; htb.

3800,—

•—.

3300,—

5 fő

6.

F. R.

bétán, m.; htb.

1800,—

—

1800,—

4 fő

7.

H. L.

rakodó; bétán. m.

2500,—

1500,—

4000,—

4 fő

8.

K. J.

rakodó; adm.

1800,—

1600,—

3400,—

3 fő

9.

K. O.

hegesztő; szövő

2500,—

2000,—

4500,—

4 fő

10.

L. ZS.

lakatos; ápolónő

>600,—

2000 —

4600,—

3 fő

11.

M. E.

cszterg.; szabász

2500,—

1600 —

4100,—

4 fő

12.

N. J.

ráki. m.; bétán. m.

1800,—

1700 —

3500,—

3 fő

13.

N. A.

vasúti m.; takarítónő

1800,—

1400 —

3200,—

6 fő

14.

P. E.

cszterg.; bétán. m.

2000,—

1800,—

3800,—

6 fő

15.

P. H.

kőfaragó; erdei m.

2400 —

1400,—

3800,—

5 fő

16.

R. K.

kazáng.; munkás

2600,—

1500,—

4100,—

5 fő

17.

Sch. J.

Orsz. Sz. Ip. Váll.; htb.

3000,—

—

3000,—

4 fő

18.

V. J.

rokkant vasutas; takarítónő

900,—

1800.—

2700,—

12 fő

Természetesen a jobb anyagi körülmények között élő családok társadalmi strukturáltságuk, rokoni, szomszédsági és baráti kapcsolataik színvonalának megfelelően magasabb (egy-kót családnál ideális) anyagi értékállománnyal rendelkeznek. Óvatos szorzószámként el kell fogadni az alacsony anyagi értékállománnyal rendelkezők összegének a 3,5-szeresét.

A telep lakásviszonyai adottak. Az építkezések formáját mindig meghatározta a bánya fejlődése, a bányaművelés iránya, így sohasem alakulhatott ki valamilyen hagyományos településforma. A házak tipikus bányászházak, rendszertelen összevisszaságban épültek. Állandóan visszatérő gond a telepen levő házak rossz állapota, és a bánya bezárása - 1952 - óta úgyszólván minden fejlődés megállt. Az állapotok jellemzésére elegendő egyetlen megállapítás: 1939 óta semmiféle objektum (lakóház, középület) nem épült a telepen.