Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - SZEMLE - Cs. Nagy István: Tamkó Sirató Károly gyermekversei
CS. NAGY ISTVÁN Tamkó Sirató Károly gyermekversei A Móra Könyvkiadó 1970-ben jelenítette meg Tamkó Sirató Károly Tengeredki Pál című gyermekverskötetét. Egy évvel korábban válogatott verseinek kötete (A Vízöntődkor hajnalán) már közölt egy kis ciklust (Gsillagjáró) - gyerméklíra alcímmel: ennek a kiegészítése és kötetként való függetlenedése a Tengerecki Pál. Tamkó Sirató az avantgarde irányzataitól a science fiction regényig művelte az irodalmi áttörést. Mint a gyermekek költője ezzel az első kötettel (és a megelőző antológia-versekkel) egyszeriben a legjobbak közt biztosította helyét. Ez nem jött-látott-győzött siker, hanem évtizedek termésének, lappangó termékenységének megjelenése az olvasó világ előtt. Hozzátehetjük, a Csillagjáró ciklus előbb föliavatta verseit a felnőttek olvasmányaként, ezzel is bizonyítva az ő esetével is az esztétikai mérce egyféleségét. Semmiképpen sem az a döntő, kinek szánta a költő a verset, hanem hogy vers-e a vers. Ami a versiformát illeti, Tamkó Sirató, az a van tgard e-^szabadvers mestere itt - akár a gyermekversíró Kassák - a kötött forma virtuózaiként lép elénk, amit nem is sajnálunk, legfeljebb azt kérdezzük, ezek után ki ír méltó szabadverset gyermekeknek. A versformaválaszték tágítása, a kilépés a kötött ritmikáiból egyelőre csak az egész mai magyar költészetből válogatott antológiák néhány darabjában valósult meg. Tamkó Sirató parádés ritmikája, hangzásjátéka éppen felfokozott zeneiségéivel erősíti hatásmechanizmusát. Mik e jellegzetes versirányzat sajátosságai? Formai oldalról talán az említettek (ritmus, hangzás), de tágabb értelemben: egy nagyszabású nyelvi kísérlet, nyelvi örömkeltéis részeként. A nyelygyötrők, robogó iramú mondó- kák, a hangfestő eljárások, humoros nyelvi groteszkségek természetesen - jó költőről lévén szó - a vers lényegétől nem függetlenít- hetők, csak azzal együtt ragadhatok meg. Tamkó Sirató világa racionálisan áttetsző, ha van poézise, csak ettől, nem ennek ellenére. Ezért az erős tervezettséget, szerkesztettséget természetesnek tartjuk, nem kiszámítottságnak vagy költőietlenségnek. Inkább a kiszámított költőiség és a spontán költői formálás (szárnyalás, játék, lubickolás, cigánykerekezés, lebegés vagy ahogy tetszik) szerencsésen találkozó pillanatairól van szó: költői átélés, hév, belső védtelenség és kívülről Telükről tudatos uralkodás a folyamaton. A költői erő és képzettség közös hatása munkál, minden eredő egy irányban hat. Valóságból emel a valóság fölé új valóság reális álmával: így biztosítja versei reális szépségét. Ezt a törvényt nem ő találta ki, nem is neki fogadjuk el csupán, mint valami újsámánnak, csak engedünk az emberi alkat, ész és képzelet valóságos működéstörvényeinek, követjük a lelki-működés erővonalait. így nem fogunk értetlenül csodálkozni a valóság és látomás olyan egyszerű viszonyán, mint a Papírgyár című vers: Hol most madár kapirgál, ott áll majd a Szentendrei Papírgyár. Igaz, ez nem a netovábbja a költői megoldásnak, legkiváít Tamkó Siratónál. Van egy egészen kivételes bravúrja, a Vándor móka. Ennek a gyökerei alkalmasint Csáti Demeter Pannóniái éneikéig nyúlnak vissza, lényege a földrajzi nevek sorjáztatása, játékos sie regszemléje. Ebben a nemben Csukás István is remekelt a Gilice-sípban (Koromcsillag kötet 1968), s éppen Tamkó Siratónak ajánlotta, érezve a rokon-ihletést. A Vándor móka csupa nyelvi lelemény, ötlet-görögtűz. Csak néhányat a tömény hatás elemeiből. Kontaminációs kavarodások : Verebesre - seregestül, Seregesre - verebestül Nyiratádon - bolondoztunk, Bolondócon - nyír atkoztunk. Kontrasztok: Nagylaposon - hegyesen, Homorúdon - hegyesen, Hétrongyoson - feszesen, Lassú-réten - sebesen. Hangfestő eljárások: Tolcsván tocsogtunk, Potyondon potyogtunk, 95
