Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - SZEMLE - Bödőcs Pál: Új "Mélytengeri áramlás"

szociográfiát, azt, amelyiket a legjobb formának tartja adott témájához. Rangos helyük van ezeknek a magyar irodalomban. S írjon regényt, ha érzése szerint ezzel fejezheti ki legadekvá- tabban a mondanivalóját, de akkor az az első oldaltól az utolsóig csak regény legyen. Van hozzá tehetsége, s van hozzá szimpatikus, a realista elbeszélőkre jellemző stílusa.

Könyvét e kifogásaim ellenére is örömmel fogadtam, mert sajnos még mindig kevés az

olyan új szépirodalmi mű, amelyik ilyen szorosan kötődik mai életünk kérdéseihez. Nagy szükség van az Egyedül a kastélyban című regényhez hasonló könyvekre. Minél többre! Ügy vélem nincs, nem is lehet, író számára érdekesebb, izgalmasabb feladat, mint saját korának társadalmi és tudati változásait, illetve az e változásokkal járó emberi sorskérdéseket, helyzeteket, konfliktusokat ábrázolni.

(Kozmosz, 1971.)

BÖDÖCS PÁL

Új „Mélytengeri áramlás”

{Csák Gyula: Álomzug)

Csák Gyula is azon írók közé tartozik - és itt sorolhatnám irodalmunk régi és új jelentős alkotóinak zömét -, akiket a magyarság-élmény tett íróvá. Ez az élmény bármennyire is az egyéniség teljes költői felszabadításával szur- kál elevenünkbe, igazánban az örök tiszta forrás sodrását erősíti; szilárdabb közösségi, népi- nemzeti kötődéssel tart meg és emel fel bennünket. Csák Gyulánál ez a közösségi, népi szolgálat mindenek előtt áll, azonosult egyéniségével, s a lélek különböző tájait is csak erről a magaslatról láthatjuk be. Mindebből természetesen következik, hogy valamennyi írását a jelen magyarság legégetőbb kérdései hívták, helyesebben parancsolták elő. írásművészete a Veres Péter-i „itt és most” evidencia tiszta példájaként áll előttünk.

Csák Gyulának négy fontos könyve jelent meg ez ideig. Az első a nagy vitát kavaró s ezáltal az író nevét szerencsésen a köztudatba véső Mélytengeri áramlás (1963) műfajilag talán impresszió ^szociográfiának nevezhető, amelyben az író spontán sodortatja magát a mezőigazdasági nagyüzemmé lett falu tarka életképeivel és közvetlen reagálásaiból rakja ösz- sze a szinte minden lélegzetvétellel erősödő új élet mozaíiktablóját. A gyors, pontos szociográfiai rögzítés és a népismeretből felcsillanó lé- leklátás adja a Mélytengeri áramlás élet-hitelét és művészi rangját.

A regények sorát, a Két karácsony közt című (1966) indította el, majd az Ember a kövön című (1969) léptette tovább; a jelenlegi őrhely, a most megjelent Álomzug (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971).

A Mélytengeri áramlással ellenkezően, a regény műfaji sajátosságainak megfelelően, a vizsgáló sugár, az írói látás itt belülről fakad a szereplők alkatának s a kimért cselekménynek motivált ritmusára. Mindennek medrét, vagyis a mű szerkezetét a szociográfia kemény tényereje rakja ki.

Tehát az írói látás kialakulását kell kivizsgálni a művek segítségével azok helyes értelmezéséért. Csák Gyuláról legtöbbet talán az Ember a kövön c. regényből tudhatunk meg. Az ő nemzedéke (Cs. Gy. 1930-iban született) számára már részben külsőséget jelentett a felszabadulás utáni NÉKOSZnmozgalom, amely a magyar ifjúság legnagyobb forradalmi kohója volt; így ennek kioltása még nem okozott náluk gyógyíthatatlan lelki sérüléseket. De az 1945-tel égig lendülő s a NÉKOSZ fényében nemesedő igazságérzetük az 50-es évek elején napról napra beleütközött saját szavaikba. Mire a csapdát észrevették, ifjúságuk világraszóló igazságéi menye elporiott, de megmaradt az igazság mint mérték, az igaz, hogy személyekre zsugorodva csupán, és gyógyító narkotikumként a közönyt s az undort eresztette egyidőre a gondolkodással élőkre; sokan aztán meg is maradtak ebben az állapotban. (Az első szakaszt az Ember a kövön ennek a változásnak a krónikája s az író csak elmúlt téhetetlenségóhez lehet ilyen kíméletlen; és mert társadalmi probléma volt és ma is fertőz még - száz- szoroísan kíméletlen. Csák Gyulában a lélek megtermékenyítője a népi gyökériben élve megtartott magyarságélmuény lett, amely a művész- énnel egybefonódva megteremtette a vállalás és kifejezés igényét, egységet.

Csák Gyula eddig legnagyobb vállalkozása

93