Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - SZEMLE - Mátyás István: Végh Antal: Egyedül a kastélyban
tatkozott pl. olyan kitűnő költő, mint Beney Zsuzsa, és még máig sem jelentették meg kötetét. Kinek jó ez és miért?! A kiadók útjai kiifürlkósziheteülenek. Nem kívánunk auguri babérokra pályázni, nem akarjuk megjósolni e gyűjtemény szereplőinek költői jövőjét. Arra sincs hely, hogy esélyeiket latolgassuk. A legjobban Bertók László, Dohai Péter, Nádasdi Éva, Nádor Tamás, Vasadi Béla teljesítménye tetszett. Reméljük, hogy velük és a többiekkel is megfelelőbb, méltán yoisabb körülmények között találkozhatunk mihamarabb. Mert nem volna sok értelme most röpke névsorolvasást tartani, és egy-két jelzővel vállon veregetni őket. Mindenki számára eljön majd az idő, amikor „előtűnik az érdem”, vagy esetleg ennek elmaradása hordja magában az ítéletet. A pályát mindenkinek magának kell megfutnia. Ezért felületes summázat helyett táglabib lehetőséget, több figyelmet és megértést kívánunk nekik, mint amennyi eddig osztályrészükül jutott. Szemlénket összegezés helyett egy tanulsággal zárjuk: tudjuk, hogy sok a költő, és kevesen vannak a választottak, de azért riasztó dolog, hogy jó költők is (Takács, Urbán) csak ilyen késve jutnak el első kötetükig. „A magunk kenyerén” tanúsága még elszomorítóbb. A pályakezdők tartós startba ragasztása egészségtelen. Az asztalfiók nem ad visszhangot, a ritka és rendszertelen folyóiratbeli publikációk sem hozzák meg a jó akusztikai viszonyok kialakulásának lehetőségét. Másfelől az irodalom- szerető közönség is vizsgázik az első kötetek vásárlásával, illetve nem vásárlásával. Hajlamosak vagyunk azt bánni, hogy sokszor csak divat az a sokat emlegetett verskultusz, amikor azt látjuk, hogy az ún. versbarátok nem kíváncsiak líránk utánpótlására. Néhány költőt favorizál a közönség, de az egész mezőnyt, különösen a fiatalok csapatát érdektelenül fogadja. Pár ezer példányban kiadott köteteik raktáron maradnak. Érthetetlen, hogy nincsen annyi fiatal versrajongó, aki kortársai művészetét értékelné. Annál igazságtalanabb ez a helyzet, mert ezek a költők mostoha körülményeik ellenére is hozzájárultak költészetünk fejlődéséihez, gazdagodásához. A jó költőkhöz jó közönséget is kívánunk. A kiadóknak pedig azt, hogy végre szívleljék meg a Prédikátor intelmét: mindennek rendelt ideje vagyon. A költők bemutatásának ideje aligha harminc év fölött van. MÁTYÁS ISTVÁN Végh Antal: Egyedül a kastélyban Égy fiatal tanítónőnek, Ilonának a „csatájáról” olvashatunk Végh Antal Egyedül a kastélyban című új könyvében. Szabályos küzdelmet vív a regény lelkes, elszánt hőse az előítéletek, a rosszindulat, a butaság, s az embert megalázó hagyományok ellen. Ilona tele segíteniakarás- sal, jóindulattal, amikor a pusztára indul tanítani. Szándékosan keresi a küzdőteret, amelyen ma is naponta meg kell vívni a harcot az előhhrelépésért, az élet szebbé, jobbá tételéért. Álmodozó típus, de álmai a realitásokhoz kötődnek, megvalósíthatók. A pusztán tizenhét kisdiákot talál, a bárzongoristából lett előző tanítóinak, Miskeynek a „tanítványait”. Terit, a cigánylányt, aki tizennégy évesen még mindig csak a második osztályba jár, Magdát, akit Miskey gyerekként a szeretőjévé tett, az elsős Gazsó Misikét, aki időnként bepisil, és a többieket. ,,»Első nap teremtette a világosságot.« Mekkora hazugság, hiszen itt még ?nost sincs világosság! Egy nap alatt világosságot az Isten sem tudott terem- tenil Elhamarkodta. De én itt maradok és teremtek! Nem egy nap alatt - és nem az egész világnak, hanem csak a tizenhét gyereknek és Répáspusztának, ha lehet. Miért ne lehetne?” így biztatja magát Ilona. A pusztán magukkal kezdeni mit sem tudó fiatalokból, a leérettségizett, de munkát a környéken alig kapó lányokból és a gazdaságban dolgozó fiúkból hamarosan megalakítja a répáspusztai fiatalok klubját, amelynek tagjai őszinte segítőtársai lesznek. Velük együtt sikerül elkezdenie a sajátos „pusztai forradalmat”. A felnőttek, akik még ma is hordozzák a hajdani kisemmize'ttséggel járó káros tudati örökségeiket, nem jó szemmel nézik a fiatal tanítónő lelkesedését, megszokott, íratlan ősi törvények kormányozta életük bolygatását. Nem tudják megérteni, hogy a küzdelem az ő szebb, boldogabb holnapjukért folyik. Ilona a felnőttek ismétlődő rágalmai elől egy hirte91
