Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Három Sirály-könyv. Szántó Tibor: A Denevér-kastély; Kiss Dénes: Kányadombi indiánok, Az utolsó indián nyár
Mégis megkérdezem tőle, nem csábította-e a múzsa, hogy a felnőtt nemzedéknek is írjon.- Nehéz áttörni a burkokat, amiket részint az ember maga készít, részint a közvélemény vont körém. így fogadtak el! Ahhoz újra be kellene lépni a színre, drámaibb hang kellene, még név is felnőttesebb: Gazdag Erzsébet. Igen, úgy fogadtuk el, ahogy tizenegy kötetéből és Kodály által megzenésített verseiből megismertük. Ilyennek szeretjük őt, szeretik gyermekeink, s szeretni fogják az ő gyermekeik is. Lehetséges-e ennél nagyobb boldogság? Nem hagyott teret jókívánságainknak. Hacsak annak a javaslatnak nem, miszerint főhajtás és szép figyelmesség lenne, ha a szombathelyi városi tanács könyvkiadási tervébe iktatná Gazdag Erzsi legújabb verses mesekönyvét. MARKOVITS ILONA Három Sirály-könyv SZÁNTÓ TIBOR: A DENEVÉR-KASTÉLY KISS DÉNES: KÁNYADOMBI INDIÁNOK KISS DÉNES: AZ UTOLSÓ INDIÁN NYÁR A gyermek, még a 10-14 éves gyermek is őszinte még: csak azt a könyvet olvassa el, amely érdekes, amely képes lekötni a figyelmét. Aki tehát számukra ír, érdekesen kell írnia. Ez bizonyos mértékig meghatározza az ifjúsági regények jellegét. De csak bizonyos mértékig, mert ezen belül természetesen éppen olyan gazdag tárháza van a lehetőségeknek, mint a felnőtteknek írt regények esetében. Mégis, ha a Sirály-sorozatra gondolunk, elsősorban olyan típusú regények jutnak eszünkbe, amelyeket nemcsak hogy a gyermekek számára írtak, hanem amelyeknek a hősei is többnyire csak gyermekek lehetnek. Nagyon találó e tekintetben a 'kiadó ajánlása, amely minden Sirály- kötet hátlapján olvasható: „Neked írták, rólad szól. - A te könyved a Sirály”. Tény, hogy ez az ajánlás a Sirály-kötetekben igaznak is bizonyul. (Hogy ez jó-e vagy nem jó, s ha jó miiért, erről most nincs időnk elmélkedni.) Bizonyos, hogy az a három kötet, amelyékről alábbiakban szólunk, szintén beleilleszkedik ebbe a sorozatba. Szántó Tibor regénye líraian érzelmes hangvételű írás. Első pillanatban ugyan hajlandók lennénk azt a romantikus gondolatot helyezni a középpontjába, hogy egy lezárt bányatelepen, Somsabátonyon ődöngő gyermekcsoport gyermekes, Ikamaszos, romanitEkus tetteikkel akarja a regényben híressé tenni a falut, ez azonban csak a keret. Olyan romantikus, érdekes fcalandsorozot, amely kitűnően alkalmas a kamasz- világ problémáinak művészi ábrázolására. Gyetmekhősei előbb újjá akarják építeni az elhagyott bányavasút tönkrement vágányát, majd megszállnak egy romos kastélyt. Sokáig nem tudják mit is lehetne vele kezdeni. Egyszerűen érdekes csapattanyának tekintik, míg aztán valamelyiknek az az ötlete támad, hogy zenekart alakítsanak. Számukra is nagy meglepetés, hogy ennek a zenekarnak valóban nagy sikere lesz. Közben azonban elmúlik a kamaszkor és minden megcsemdesedik, minden megváltozik bennük, felnőtté érnek. 573
