Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Losonci Miklós: Jubiláris kiállítások Székesfehérvárott

ezen érintetlen népi kincsestár forrásfeldolgozásához, ahogy a japánoknak a legutóbbi évitizedekben ez sikerült, is csak e (fokozás eredményeként jöhetnek létre - amelyre Ady óta várakozunk - a Bartók zene színvonalán szerkesztett magyar épületek. Amikor az elmúlt századok során a parasztember, a telkes jobbágy fejszét ragadott, bicskát fogott, hogy a tölgyfára érzelmeit (faragja, az (alkotás volt ia javából, ez a mi építészetünk „népdala”, amelynek nemcsak néprajzi összegyűjtése és értelmezése indokolt, hanem építő- művészi felhasználása. Milyen tanulékony a mi népünk! Ahogy elkészült a gödöllői kastély, a misfcei falusi ház homlokzata síkra redukálja a kupolát, a kiállítás fotóanyaga így analizálja a népi építészet átvételeit, városi klasszicizmus és falusi tornác kompozíciós összefüggéseit. A népi fantázia és (alkotókedv időt talált arra, hogy veremházak után kőpadokat, kőasztalt faragjon, s még a félegyházi gabonahombárnak is olyan költői formát találjon, mely felnagyítva, elágazásokkal (bővítve egy magyar ronchampi kápolna lehetőségét hordozza magában. Abban reménykedem, hogy e tárlat hozzájárul ahhoz, hogy a népi építészet a néprajz köréből mihamarabb átlendül a korszerű magyar építőművészet forrásanyagának.

Más a feladatköre az 1968-ban alakult „Prizma 13” csoportnak, mely a tömegcikkgyártás inflációjában keresi az Iparművészet tárgyalnák egyedi kibontakozását és helyét életünkben. K. Kovalovszky Márta jelzi a katalógusban, hogy a „Prizma 13” „Tiszteletadás Székesfehérvárnak” feliratú kiállítása az ezeréves városnak nyilvánított személyes ajándék. Olyan textíliákat, bútorokat és lékszereket, falkárpLtokat láthatunk, melyeknek van bátorságuk „elrugaszkodni a gyakorlat, használat céljaitól és olykor kötetlen, «zabad, szárnyaló mozdulatokat tenni”. Az indító erő Schrammel Imre nevéhez fűződik, akinek labirintikus bőségű, hasadt formája Benkő Ilona zúzalékos szépségű kerámiáit is meghatározza. A továbbiakban Hübner Aranka textíliái, Fekete György famozsaikja, Krajcsovics Margit padlóvázái, Tábori Gabriella filc-plasztikája, Sz,enes Zsuzsa gyapjúterítői, Hozma Vera ruhatervei tanúskodnak merész képzelőerőről. Az átlagból Féri József ékszerei és Mezei Gábor szoborfcategóriába tartozó bútorai emelkednek ki játékos intellaktusuikkál.

A Fejér megyei képzőművészek nyári tárlata Kápolnásnyéken nyílt meg. Kettős szándék nyilvánul meg; kötődni a tájhoz és hagyományokhoz, s figyelni a korszerűség követelményeit az egyéni adottságoknak megfelelően. Takács Imre költőként ismeretes, festményein a dunántúli népélet vonul fel művészi fokozással, az igazi minőséget azonban Áron Nagy Lajos vörös kráterekkel zsúfolt ,,Velenoei-itó” látomása adja, melyhez Francsics József, Csákvári Nagy Lajos, Újházi Péter megalapozott törekvései járulnak ifj. Koffán Károly zománcképeivel egyetemben. Figyelemre méltó a naiv hangvételű Orisek Jánosáé tevékenysége, s a fiatal Nagy Kristóf fafaragásai, melyekkel a szobrász! pálya helyes irányát keresi.

íme a székesfehérvári kiállítások mérlege, melynek legfőbb értéke, hogy a jubiláris év alkalmából múlt és jelen, hagyomány és korszerűség egyaránt felvonul hivatásjelölő erővel és jelentőséggel.

554