Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - EMLÉKEZÜNK - Móczár Albert: Őrjárat egy vers körül
MÓCZÁR ALBERT Őrjárat egy vers körül Fábry Zoltán és Forbáth Imre születésének 75- évfordulóján A csehszlovákiai magyar irodalom e két klasszikusa az első világháború gyilkos élményének hatására lett békeharcos és internacionalista, később pedig az „üdv a többségnek” gyakorlatát folytatták, s a cseh és szlovák elvtársiakkal vállvetve szervezték az antifasiszta egységfrontot. 1936 óta már a müncheni szégyen árnyéka vetült északi szomszédunkra. Forbáthot ekkoriban főként a helytállás témája s az írástudók árulása foglalkoztatta. 1938-as „Költőkhöz intő szózat” c. kötetében több vers hirdeti iá történelemre visszhangzó feladatát („Új költők éneke”, „Orosz arcképcsarnok”, „Költőkhöz intő szózat”), Petőfi példájának követésére hív, s Lorcát gyászolja, kinek „szívót földre taposták”. A „Fábry Zoltán” c. költeménnyel harcos üdvözli legjobb közdőtársát. Ez a portré modelljének fejlődésébein, a változó világhoz való viszonylatában tárja fel Fábry jellemének etikus tartását s a felismert igazság iránti hűségét. Ezt a kezdőkép és a zárókép azonossága - az ember -és kenyér hasonlatának megismétlődése érzékelteti: „Mint a pék kerek kenyereit, dagasztani, formálni úgy akarta ő az embert fósága fehér lisztjéből, eszmék élesztőivel, s melegíteni szíve kemencéjében” Az 1-9. sorban feltűnik az 1920-as évek útkeresője, is a „valóságirodalom” - néha bizony nem körültekintő - apostola, aki gyönyörködik a Bódva menti szülőföld szép határában, és a „szlovenszkói küldetés” messianisztikus bizakodásával tekint előre. Néhány verssor a természet-társadalom-művészet összhangjában élő személyiség marxi lehetőségét villantja fel a jelzők pasztellszínével: „szerette a kristályos csöndet, az illatos-édes jázminbokrokat, harmatos fenyők árnyékát, szemlélni halványkék tájakat s a művészet hús gyöngyeit - az ember kezében, melyről lehullott már a bilincs” A 10-24. sorban borús lesz a háttér, s a portréfestő Forbáth sötét tónust varázsol a szavak palettájáról: „halálsikolyok fortéimét hurcolja a szél s könyvmáglyák füstje gomolyog” 523
