Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKIRODALOM - Seres József: Négy regény a Kozmosz sorozatból
Ifjúsági és gyermekirodalom Négy regény a Kozmosz sorozatból Ritka dolog, hogy egy sorozat, amely annyi bizonytalansággal indul, mint a Kozmosz, ilyen nagy sikert érjen el. Bizonytalansággal indult, mert hiszen lehet-e kockázatosabb vállalkozás, mint olyan könyvsorozatot indítani, amely ifjúsági is, meg nem is? Mi szükség van arra, hogy külön könyveket adjunk a 16-20 évesek kezébe, hiszen igen gyakran már a 15-16 évesek is elfordulnak az ifjúsági irodalomtól? Nem lényegtelen dolog, hogy középiskolában sem a tankönyvben, sem a kötelező, sem az ajánlott olvasmányok között nincs úgynevezett ifjúsági mű. Ma, amikor hangoztatjuk, hogy művészi tekintetben a gyermek- és ifjúsági irodalom nem másodrendű, csak igazi művész legyen aki írja, a gyakorlat még mindig a régi. Miért kell és egyáltalán lehetséges-e akkor a húszévesek számára külön írni? Persze, senki sem vonja kétségbe, hogy ezek a 16-20 évesek valóban nagyon fiatalok, de ez azt is jelentené talán, hogy még nem elég érettek a felnőttek irodalmához? Nem, ezt így nem mondanám. Ha a gimnáziumban Homerost, Dantét, Boccacciót, Shakespeare-t, Móriczot, Krúdyt, Adyt, József Attilát, Németh Lászlót stb. tanulják és olvassák, valóban - legalábbis az irodalom területén - nem tehetünk különbséget a 16-20 évesek és az idősebbek között. Hogy minek köszönheti mégis a sorozat a sikerét, azt alaposabban kellene megvizsgálni. Ha végigböngésszük a megjelent köteteket (már több mint 160), meglehetősen heterogén összetételűnek ítéljük. Tematika és művészi érték tekintetében egyaránt vegyes. Van azonban egy olyan közös vonása, amely egységessé és vonzóvá teszi. Megtalálta azt a hangot, azt a művészi szemléletet és ábrázolásmódot, amely valóban a 16-20 évesekhez szól. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az idősebbek nem vehetnék kézbe s nem olvashatnák ugyanolyan örömmel. Nem vállalkozhatok most az egész sorozat áttekintésére, még kevésbé értékelésére, de talán a kiválasztott négy regény rövid bemutatása mégis érzékeltet ebből is valamit. A négy kötet mind tematika, mind művészi megfontolás tekintetében eltérő, úgyszólván külön típusba sorolható, tehát alkalmasnak látszik arra, hogy bizonyos mértékben a sorozat sokrétűségét is tükrözze. GULYÁS MIHÁLY: SZÉLFŰVÁS Az író vallomása szerint „A Szélfúvás a felszabadulás idejében játszódik, hitelesen szeretne vallani az emberek akkori küzdelmeiről, elsősorban a »pórsuhanc«, valójában önmagam sorsáról”. Önéletrajzi regény tehát. Kovács Miklós alakját önmagáról mintázta az író, mégis inkább első személyben írt regénynek kell tekintenünk, amelyben nem kötik az író kezét a történelmi valóság konkrét tényei, eseményei. 474
