Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 5. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése

így születtek meg az első Himfy dalok, mint maga a költő elmondja Hattyúdalában :

5 iránt Himfy szerelmeit

Déli ég s nép lángfával,

Ős keleti természetben,

Magyar kebel bujával,

Hazám édes emlékivel

Elmémben és keblemben,

Kivánatim ostromában,

Égő sebbel lelkemben

Írtam, mert nem lévén kivel Hazám nyelvén beszélni,

Himfyvel volt kedvem s vágyom Eszmét s érzést cserélni:

S gyakran volt úgy képzelmemben,

Mintha ő ott állana,

S velem magyar szót s érzelmet Barátilag váltana.

(XII. é. II-I2. sz.)

A hazafias motívumok hangoztatása - legalábbis a draguignani termésre vonatkozólag - inkább csak utólagos magyarázatnak tetszik, még inkább annak veendő az effajta tudatos célzat. A női szívek megnyerésére azonban már ekkor gondolhatott és éppen költészetének Petrarcáéval való egybevetése kapcsán. Hattyúdalában nem szól imént említett Petrarca-fordításáról, de arról igen, hogy lelkes barátnője összehasonlította a készülő Himfyt a nagy előd költészetével. Az utóbbi érzésvilágát szellemibbnek, barátjáét viszont emberibbnek vélte, s - ezt már elérzékenyülve vallotta meg - a női szivek megnyerésére alkalmasabbnak. Ez felbátorította, megerősítette Kisfaludyt költői elindulásában/'2 Költőnk késő öregségében is hálásan emlékszik vissza a művelt leányra, akinek francia nyelvtudását köszönhette, és aki valaha költészetre ösztönözte/'3

De a fogság napjai véget értek. Épp egyik helybeli citoyen közbenjárására a francia kormány megengedte, hogy tisztjeink visszatérjenek hazájukba azzal a becsületszóval erősített kötelezettséggel, hogy a békekötésig nem harcolnak a franciák ellen. Az út hazafelé nem kevésbé volt kalandos, s ez irodalomtörténeti szempontból sem érdektelen. Hogy ugyanis elkerüljék az Alpokon való fáradságos és nem veszélytelen átkelést, Freius-tői Genuizig hajón tették meg útjukat Kisfaludyék, de Nizza után félelmetes tengeri viharba kerültek, s átélték a hajótörés előtt állók minden borzalmát. Ekkor s az utazás további során a tengerbe veszett a költő legtöbb írása. A Himfyből 13 dal maradt meg, a Petrarca-énekből semmi. Ami emlékezetében megmaradt ebből, beolvadt a Himfybe/*4

Génuától aztán fogadott öszvéreken keltek át a hegyeken, s Tirolban a már egymással szemben álló hadak közt átvergődve körülbelül október végén eljutottak a császáriakhoz. Innen Klagenfurtba vezényelték a hadi jog szerint még foglyoknak számító tiszteket.

Több mint 8 hónap telt el a komor hangulatú útrakelés óta. Az azóta eltelt időről úgy emlékezik meg költőnk Batsányinak Klagenfurtból írt levelében, mint szép utazásról, melyben viszontagságok között is drága ismereteket szerzett.43 Műveltsége mindenesetre gazdagodott, látóköre is tágult, de patriotizmusát is élesztette a külföldjárás. És nemcsak a feltörő honvágya, de politikai tapasztalatai folytán is. Jólesett látnia és

451