Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - TANULMÁNY - Marék Antal: Hajnal Gábor hatvan éves
Brecht: A rendszabály, Brecht: A kivétel és a szabály, Brecht: A Horatiusok és a Curiatiusok, Giinter Kunért: Emlékezés egy planétára, Friedrich Schiller: Szemeié. Antológiák szerkesztése: A modern német líra kincsesháza, Johannes R. Becher: Szelek vándorai, Századunk osztrák lírája, Mai német líra, George Heym: Ködvárosok, Osztrák költők antológiája, A líra ma. Összegyűjtött versei a Magvetőnél várnak kiadásra. 1970-ben a József Attila díjra tartják érdemesnek. • És végül az ember. Nem nagynövésű, homloka magas, szája vaskos, lefelé görbül, mint a síró gyermeké. Szemei figyelők, tiszták. Mozdulatai kimértek, beszéde lassú, megfontolt. Egészében véve szimpatikus ember, aki kevés szóból ért. Ha nővére, Hajnal Anna és férje, Készéi Imre társaságában megjelenik a szigligeti Alkotóházban, egész udvar seregük köréjük, annyira közkedveltek. AZ ELSŐ VERSKÖTET Kevés költő indult el ilyen gőgös önvallomással, mint Hajnal Gábor, amikor első kötetének címéül ezt választotta: Nem az istenekkel, önmagaddal. Aki pedig e harcias cím mögött lázadó, kemény hangvételű költőt sejt, az téved. Egyébként is fájdalmas jelenség lenne, ha a költő nem a szerelem nagy misztériumával szólalna meg először. Ősi és természetes törvény ez, amit ma már az első-kötetes költők nem tartanak a maguk számára kötelezőnek. Náluk már meginogtak a szerelem oltárai, foszlányokra szakadtak azok a fátyolok, amelyek mögött ez a titokzatos és gyönyörűséges emberi érzés rejtőzik. De Hajnal Gábor hűséges a régi hagyományokhoz, nem szégyelli érzéseit, gyengeségeit. Oh drága szerelem, dicséreted énekelem. (Barátom, el kell mondani) A szerelmes fiatalembernek ez az első kapcsolata a világgal. Igazi költő azonban már a szerelem virágos kertjén túl, messzebb lát, felsejlik a szerelmi költészet ősi kísérője, a halál is. Ne hazudj magadnak, szeretsz te élni s nem is érted, mit jelent a halál és lent valahol tudatodnak mélyén már győzelmednek kemény szobra áll. (Nézd, unlak már) Színes világ forgataga az ilyen első kötet. Költők legszívesebben megtagadják, szégyellik dadogásaikat, naív lelkesedésüket. Kutató számára pedig nincs érdekesebb feladat, mint megtalálni az első kötetben azokat az elemeket, amelyekben már a tehetséges költőt lehet sejteni. Másrészt itt merül fel a kérdés: érezhető-e a költészet nagyjainak valaminő hatása az első verseken? Nos, Hajnal Gábor nyugodtan elmondhatja, hogy saját hangja van, verseinek olvasásánál egyetlen nagy költőnkre sem kell gondolnunk. Harmadik kérdés: érzékeny lelke megsejt-e valamit a korról, amelyben él? Erre igennel válaszolhatunk. Hajnal Gábor nem forradalmár, finom megsejtésekben reagál a kor fordulataira. Verseiből úgy kell féltő gonddal kihámozni a korra vonatkozó vallomásait. 432