Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 5. szám - Káldi János: Szalai nagymama (vers) - Káldi János: Zí-zí-zí (vers)

KÁLDI JÁNOS

ZÍ-ZÍ-ZÍ

Csak a szél;

kívül és belül és szüntelen.

Utak nélküli a táj.

Mit akarhat a szél velem?

Se a hegyek, se a Hold,

csak a szél, csak a szél.

S megint csak a szél. Újra az!

Zí-zí-zí- Zí-zí-zíZí-zí-zí415

Virág-kicsi asszony siet a szelekben.

Nem is siet, - táncol, ide-oda lebben.

Istenem, hol siet? Lángként, merre lobban? Az idők pusztáján, s csak az én dalomban.

Fut a virág-asszony, ahogy szokott régen. Szálló porban, nyárban, talán a mesében.

Szivárvány-suhanás, lenge-szárnyú zápor, a múló mezők közt már alig világol.

V adrózsa-igézet röpkén, eltűnőén, viszi az ebédet az égi dűlőben.

Szalui nagymama