Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 4. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - S. Nagy Katalin: Beszélgetés Schrammel Imrével
S. NAGY KATALIN Inbarjusarozatunkhan bemutatjuk Schrammel Imre keramikust, alki 1971-ben Faenzában a Nemzetközi Kerámia Bdeniníálén öt mimikájával nagydlíjat kapott. Schramimdnek és néhány hozzá hasonló .széliemben adlkoitó művésznek sikerült áttörni a nagytekintélyű, minden .nemzet (élvonalába tartozó kerámilkusolka/t bemutató Biemnálé hagyományát: a szokásos mázas kerámia helyett áj anyaggal jelentkeztek. Schrammel Imre 1933. október 29-ón Szombathelyen született, i960 óta az Iparművészeti Főiskolán a porcelán szak vezetőije. Munlkácsy-dijas, a Nemzetközi Kerámia Akadémia tagja. Jiedenitőséhb munkái: a Budavári Palota (Vármúzeum) samattfala és egy betonnal,ief a Soproni Autóálkaitnészgyárlban, valamint a szolnoki pártíház előtt áll «amott kútlfiigurája. Előző, Lákner Lászlóval folytatott beszél,getésünkböz kapcsolódva, próbáltuk tisztázni a művész és közönség kapcsolatának milyenségét.- Véleménye szerint mit kell tennie az alkotóművésznek, hogy műveit a közönség értőn és szeretettel fogadja?- Nem tudok rá válaszolni, merít mem tudom, íhogy mit kell tenni. A nagy művészettörténeti korokban volt egy egyezményes jelrendszer. A íjélrendszer ismeretében a művész valamit odatebt a közönségnek, és az megértette, elfogadta. Egyszerű dolog: ugyanazt a nyelvet beszélték. Ha kellett egy Krisztus a templom apszisiába, arra bízták, aki legjobban meg tudta csinálni. Életünk, gondolkodásunk kinőtte a régi nyelvet, új közlési formák szükségesek. Olyan ez, tmli.nit a nyélvúijítás kom: akikor sok minden hangzott torznak, dfogadhataitilianinak, de kiderült az idők folyamán, hogy jó, és most mindnyájan a nyelvújításkor elfogadtatott nyelvet beszéljük. A kérdés másik oldala: meg kellene nézni, hogy imás szakágaik hogyan vannak ezzel. A beteg sem érdi, mit csinál az orvos vele.- Az orvostudományban mégiscsak mérhető, hogy jó-e, amit az orvos gyógyítási szándékkal csinál vagy nem. A művészet is mérhető lenne?- Az Igen vagy nem problémája ugyanúgy eldönthető, mint az orvostudományban. A gyógymódot Ikipröbálljiák, hogy igen vagy nem, és ha igen: bevezetik. A művészet abban különbözik, hogy akkor sem vezetik íbe, ha kiderül, hogy igen: (jó és szükséges lennie a .mű. Lelhet hogy names is szükség művészetre? A műalkotás is mérhető a szín, a forrna sib. nyelvén. Lényeg, hogy közöljön valamit. Hogy mennyire fontos dolgot ltud közölni, ez már az éneim másik oildála.- Mit tett Ön azért, hogy müveit a közönség értse, elfogadja?- Nem tettem semmit, hogy művészetem értsék - egyik oldalon. De másik oldalon használati eszközökkel igyekszem kielégíteni az igényeket. Gsak azt nem tudom, a két dolog hol találkozik. Amikor használati tárgyakról van szó, miniden világos és tiszta, nincs is problémája ezzel ennek a századinak. Nagyjából úgy látszik e téren egységes fonmanyelv, .jelrendszer kialakulásának vagyunk tanúi. Nemzeti határok nélkül az egész világ Gropius teaedényéhez igazította saját teaedényét. Gropius a praktikumot találta meg, és ha ezt az ember észreveszi, éhhez igazodik. A deslog-nal 'ugyanez a helyzet. A művészetben viszont óriási a távolság a racionális, .geometrikus gondolkodás 369 Beszélgetés Schrammel Imrével
