Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - Bíró Ferenc József: Libéria (elbeszélés)
BÍRÓ FERENC JÓZSEF Libéria- Nőm bántad meg, 'hogy idtíhagytál banaünfcot?- Ne vicceljetek! Hogy bántam volna meg - nevedbe el magát Antal. Volt munkatársai ikörülállták. Már mindenki kezet fogott vele. Kérdezgették, hogy s minit van az új helyen, megszokta-e már az új melót. Egy hete miág ő is itt dolgozott: e szikike falú, kis a utója vitában, .alholl soha nem voltak híjával a munkának, hiszen amíg az autókat nem a legtökéletesebb robotok vezetik, hanem emberek, addig mindig előfordulhat karosszéria- és motorrongáló baleset, és amíg teljesen kopás- és törésálló anyagólt nem találnak fel, addig az ellhasznaladbtt vagy elfáradt álikatrászeket mindig ki ike.ll cseréltetni vagy meg kell javíttatni. Az autó- börzék és az országutak forgalma egyaránt .mutatja, hogy egyre töíbb és több a gépkocsi; s ahogy az üzemelő gépeik száma 'növekszik, úgy nö vékádnak a szervizeik feladatai is . . . Nem ikelileibt félnie, hogy motorszerelő létére kenyér inálk'ül marad. Három évet húzott le itt egyfolytában. Munkatársai szerették mint jó havert. Nem volt mulatós természetű, de ha valamelyik kollégája valamilyen indokkal vagy akár minden indok nélkül meghívta e,gy pohárlka totttoköthlítőne munka ultán, és voilt ideje, szívesen beült e,gy órácskára egy presszóba vagy egy fcertvendéglőbe, hogy elcsevegjenek erről, arról. . . Szerették a főnökei is, mert őutána egyszer sem kellett szétszedni a motort, pedig ez néha még a leggyakorlottabb szakmunkással is előfordul. És szerették az autósok, mert gyorskezűneik ismeriték meg. . . Az autójavítónak voltak alkalmi vendégéi, de akadtak szép számmal állandó kuncsaftok is, akik minden autóhibával ugyanahhoz a szervizállomáshoz fordultaik, s ha lehetőségük volt rá, azon igyekeztek, hogy állandóan ugyanaz a szerelő javítsa a kocsiját; olyasformán, mint mikor a hölgyek csak ugyanahhoz a fodrászhoz hajlandók menni. Néki is voltak már állandó vendégei, akik ezután már hiába kérdezik, hogy „Az Anti hol van? Csák nincs szabadságon?” Többek között egy inagy vállalat igazgatójának Moszkvicsát is mindig ő (hozta rendbe. Az igazgató 'felfigyelt rá . .. Két hete ismét befordult a Moszkvics az udvarra. Anti abbáhagyta a m unkáját s vendége élé sietett.- Mi Ibaj, igazgató élvüárs?- Baj? Nincs baj.- Hát akkor? . . .- A kocsi jó. Nem ’azért jöttem, hanem magával alkarok beszélni. _ ?- Hányszor javította már 'ezt a tragacsot?- Fiát? ... Talán hatszor, hétszer.- Akkor ismeri már eléggé?- Igein.- Nem akarja még jobban megismerni?- Hogyan? 28