Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - TANULMÁNY - Beck Zoltán: Bakó József és Orosháza

Tanulmány

BECK ZOLTÁN

Bakó József és Orosháza- Részletek egy készülő tanulmányból „Otthontalan csavargó vagyok én? Hiszen

minden vidéken otthon érzi magát szívem . .

(Váci Mihály: Mindenütt otthon)

I.

Bakó József indulása című tanulmányában Rózsa Béla a „kié Bakó József?” kérdésre azzal válaszol, hogy bár a költőt a tanítósággal magára vállalt vándorprédikátori küldetés három évtizedre az ország űzöttjévé tette, mégis ő a vasi agrárproletárság keserveinek kimondója, életének megörökítője, sorsfordulójának előharcosa és együttérző krónikása. Bakó tehát Vas megyéé - mondja.1

Egyetértünk e kisajátítással abban az értelemben, hogy mint az általa párhuzamként említett írók - Veres Péter, Szabó Pál, Erdei Ferenc, Darvas József, Féja Géza Bakó is szülőföldjétől kapja — a vándorbot mellett - a művészi, eszmei indítékokat is. Ügy véljük azonban, hogy éppen Orosházáról nézve - mindenféle féltékenységet kerülve - nekünk is hozzá kell szólnunk a kérdésre adott válaszhoz, nem a kisajátítás igényével vagy szándékával, de mert úgy érezzük, hogy a Bakó életműhöz Orosháza sokkal többet adott, mint a vándorprédikátori stációk bármelyike.

Az életmű átfogó feldolgozása még hátra van. Dolgozatunk e nagy munkához kíván szerény adalékokkal hozzájárulni, amikor Bakó József és Orosháza kapcsolatát vizsgálva néhány dokumentummal és visszaemlékezéssel a legnagyobb magyar faluban töltött hat év emlékét idézi.

2.

Mi jellemzi Orosházát Bakó tanítóskodásának idején?

Kettős arcot mutat a település képe. A környékre jellemző amerikai utas agrárfejlődés eredménye az a viszonylagos jólét, amelyet megteremtett magának a korszerű gazdálkodás iránt fogékony birtokos parasztság. Ennek az életmódnak és életformának klasz243