Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pesti János: Egy ezredév
Nem itt születtem, 1944 ínyárvégén diákként kerültem ide. Légiveszély, riadók, a vontait möBbször megállít nyült pályán. „Ez figyelmeztetés!” - súgta anyáim, és gyűrögatbe bőszolknyáiit, de ón trikóiban is jobbam izzadtam. S jött az első bombázás — szeptember 19-án éjjel Kaszap István nem „védte meg” a várost. Alidkor niézitdk 'férfinak először: a polgári védelem valaimelyilk tagja sdaakolt myoimott a fejembe, utcai kutakhoz álltunk, kéiznől kézre latyogtatatt kannákból „oltottuk” a bombák tüzét. Másnap gyalog indultam (haza, myolqvan kilométerre, bogy áprilisiban az dlisők közt szökjem vissza egy katonai tehervonaton, Jeponyvázott ágyukhoz és tankokhoz lapulva. Milyen fcéjp fogádött? Elég megemlítem, hogy Székesfehérvár a if óváros után a (legtöbb háborús kárt szenvedett magyar város. Tönkrememtdk vagy siúlyosian megrongálódták a maii üzemek elődei, a 142 középületből és nagyobb gyárból miegsemimisüit huszonegy, súlyosan sérült harmincnégy, ailig javítható kánt szenvedett az 'összes épület 40%-a. Lángok martaléka lett az 1874-ben épült Vörösmarty Színiház, amelynek augusztus 22-i megnyitásán a Magyar Tudományos .Akadémia és a Kisfaludy Társaság képviselői is megjelentek. Az első prológust — tanítjuk az iskoláikban - Jókaii írta, és Laboatfalvi Róza adta elő, az ünnepi vacsorán az író és Gyulai Pál mondott pahárköszöniíőt, is majdan — itíz év múlva - itt búcsúzott a művésznő a színpaditól. Milyen előzmények után? A megye közgyűlésének napirendijén már a XVIII. tsz. végén felvetődött a magyar színészet ügye, s 1813-itói fókozaltosan (Fehérvár vette át a sZínlbáiZkukúrábain a hegemóniát, és a színjátszás központjává fejlődött, de egy színjátszó társaság — diákokból - már 1808-ban előadta tanáruk fordításában A fösvényt. A színjátszás fénykorát 1818- ról számíthatjuk, az október n-í nyitás után (Tofcody János: A szövetségesek diadaimu) az az együttes hét évig szerepelt itt. .December végéig 318 (!) előadást tartottak, színre vitték Kisfaludy Károly drámáit - először a Tatárok Magyarországban-*., 1819. április 18-án a ifehérvátliákniak írta a Zách Klárá-t is (bemutatását a cenzúra nem engedélyezte), az llká<, A kérőket, A pártütők-et és a Stibor vajdáit. A Bánk bán-it is a fehérváriak akarták először színre vinni, de csak 0 kinyomtatására került sor. Magyarul itt játszották először Schillert (Moor Károly vagy a (tolvajok) és Shakespeare-1, t 819. február 4-én i(lHamilet, Kazinczy fordításában), később a Lear király, a Makrancos hölgy („2-ük Gaszner” címen), majd a iSolk hű-hó. . . következett. Grillparzer Szapphö)knak Kantomé játszotta a címszerepét, de 1819-ben két Katona József-dráma is sorra Ikerült (István, imagyarok első királya; Lutza szak-e). Szerepelt a „világot jelentő deszkákon” Déryné, Murányimé, Petőfi - ő az első szerepét kaípta itt Borostyán álnéven nevetnie kellett. 1839 júniusában fordult meg először a városban, másodszor Pápáról érkezett gyalog, 1842. november 9-íén és január 10-ig (tartott a „vendégszereplés ”-e. Itt használta először a Petőfi nevet, 'megírta humoros grotaszlkijét, az Első szerepem, majd a Disznótorban című versiét, de rendszeresen látogatta az olivaisótánsasáig könyvtárát is. Közben ifellkutyagolt 'Besltre, egy kötetnyi (kézirattal, Vörösmiaritylhoz. Utoljára 1847. március 22-én volt itt, Egnessy Gábort (kísérte d, és megírta A szerelem szép sorait. A II. Világháborúban kiégett színház újjáépítése 1958-iban kezdődött, ,a város és a megye lakosságának áldozatkészségéből. A megnyitóra tíz éve került sor, Vörösmarty: Csongor és Tünde meseljátléfcáit mutatta be a Nemzeti Színiház együttese. Azóta tíz fővárosi és az egész környék vidéki színházai szerepelnék az dlkényezbatebt fehérváriak előtt. 1944. augusztus végétől szeptember 19-ig még láttam az első fehérvári kőszínházait, de osák kívülről. (Persze, ,nem a színház az igazi kötődésűm! 158
