Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pesti János: Egy ezredév
szülőföldünk PESTI JÁNOS Egy ezredév „Fehérvár, ujhodó Fehérvár, téged köszöntsön énekem! Uccáidon tél-győző szél jár, orgonabontó-részegeri’ (Csanádi Imre) I. Mostanában tanítottam - nem tudom, hányadszor - a Bejár megyei születésű költőfe- jedelem Szózat-ént. Egy ideig újra és újra azok a problémáik foglalkoztatták, amelyek az egyszeri tanárit és az egyszeri diákot: ,,Mk mondhatnék a verstől, hiszen még írná-olvasni sem tudták, de már min dny á- 3 a n szavalták ?! ” „Annyi mindent nem ismerünk az irodalomból, mért cöilöjük az időt éppen azzal, amit régen kívülről tudunk?!” A probléma élő, a kérdés elvi, a -válasz azonban nem lelhet vitás. Mert nem biztos, hogy ami közszájon forog, az már közfctraos! Hányadszor és hányán értették félre a Szózatot, még Szerb Anitái is, imég Babits Mihály is?! Sőt: a kontárnak! '(Erre - szerencséié - a költő is rádöbbent, tizenkét évvel ia vers -megszületése után). Ment ba egyes szavai annyira bekavódfcak is a nyelvünkbe, hogy nem hisszük már: Vörösmartyniak köszönhetjük őket, a több- és más Ijélenitásű értelmezés mindennapi. Ez a „belső monológ” lassította a lépteim,, amikor Székesfehérvár tanácsának él- nőkéit, dr. Tilinger Istvánt kerestem, hogy arról vallassam, amit lényegében mindnyájan tudunk: a millennium ürügyén, beszéljen szülővárosáról, szőkébb hazánkról,, a hajdani magyar állaim székhelyéről, elsősorban pedig az ünnepi év programijáról és annak jelentőségéről. Igaz, a városról sokat tudunk, de eleget-e? A válasz - a magam nevében — határozott: eleget soha! Ezzel az önvallomással léptem be (most már határozottabban) az 1704-ben készült épület kapuján, amelynek komolyabb rékonisftrulkciáját 1936-ban, a „szantistváni év” küszöbén végezték el, de 'belső kiképzése sokat módosult a legutóbbi hónapokban is. Már a 'lépcsőket koptatja a talpam, előttem a vörösrézből kalapált városcímer, amikor új elbizonytalanodást érzek: Mást alkarok ,/vallatná” - ha az egyik llegilletékesebbet is -,, de magamban (huszonnyolc 'év alatt!!!) sosem tisztáztam, nekem 'mit 'jelenít Fehérvár. 157
