Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: "Visszapillantó tükör"
„Ikultiúrember”, és almáit élvez, az valóban igazi, Magyar, magaisrendű kultúra. Holott csak finomabb kivitelű, mérsékeltebb, szolidabb kispolgániság és giccs voilt. Zilalhy 1934-itőll 38-ig volt a (Magyar- ország főszerlkesztőjje. 'Hogy a szerkesztés munkáját leginkább munkatársaira hagyta, az inem meglepő. E,gy ízben ezt mondta nekem: „Az én íróasztalomban odahaza még rengeteg (pénz Ifdksaik. Azt ki kiellll ásínom, és nem akadályozhat meg benne egy éfiféle inapilap, 'mint amilyen a Magyarország.” iNem kételkedtem benne, hogy Zilalhy azonnal falképnél hagyja a Magyarországot, 'mlilhélyt odáhaza levő íróaszltálíábál ítóbb pénzt tűid kiásnli, mint a Magyarország szerkesztőségéiben levőből. ember”, amit élvez, vallóiban igazi, magyar, toagasirendű bulltúra. Holott e&alk mérsékelten iszolid kispólgári giocs volt. Zilalhy 1934—38-Hg volt a Magyarország főszerkesztője. Hogy a szerkesztés munkáját leginkább munkatársaira hagyta, mem meglepő. IBgy ízben ezt mondta nékem: ,,Az én íróasztalomban még rengeteg pénz Ifdkszülk. Azt Iki kell ásnom, és nem iakiadályozíhnt .meg benne egy efféle napilap, mint amilyen (a Magyarország.” Nem is kételkedtem benne, Ihogy Zilalhy azonnali falképnél ihajgyjjia a Magyarország- ot, Mihelyt íróasztalából töihb pénzt |tud kiásni, mint a Magyarország szerkesztőségében. A magnetofonba diktált emlékezésekből - kiegészítve néhány korábbi, például C'holl- nolky Lászlóról, Szabó Dezsőről és más kortársáról szóló cikkel - állít össze az 1968-foaa közreadott Visszapillantó tükör anyaga. A Süllyedő világ folytatásának, (befejező ítészének nevezi, holott két egászpn eátórő formájú, különböző Időben s 'egymástól dlütő módszerrel készült kőnyvriől van szó. A Süllyedő világ: regényes korkép, epikus történést elbeszélő, személyes ijéllegű mű; a Visszapillantó tükör: dokumentumokat, magyarázatokat közöl koritánsiairól. iSzarlkezotülk is különböző. A Süllyedő világ egy tömbben szakadt íki az íróból, összefüggő, regányszerű cselekményt Ibeszél el, teljes láss zárt, egynemű mű; a Visszapillantó tükör darabjai eredetileg nem önéletrajzinak készülitek, az új írások a régiekkel kiegészítve 'kerülnek egymás mellé. Innét a kötet konglomerátum jellege, szerkezeti lazasága, töredezettsége, az írásokban föílelhető átfedések, ismétléseik. A Visszapiliantó tükör az írói pálya rajza, portrék, ikoirtársalkra, barátokra 'ás ellenségeikre való visszaemlékezések sorozata. A könyv az elhatározó erejű irodalmi élményekről, a mű vak keletkezési idejétől, a fogantatás körülményeiről tudósít, s lapjain az író maga végzi el pályájának elemzését és Ikoirszakbeos'kttását. Összefoglalás és lezárás a kötet, művek és nézeteik, szövetségeik és harcok fölötti seregszemle, kritikus számvetés. Nem védekezés, de önigazolás és magyarázat a hajdani hibákra és tévedésekre. 'Fölmerül a kérdés, almi minden hasonló természatű művel kapcsolatiban megfogalmazható : mennyi a hitelességié a lapoknak, mekkora a dőkumentum értéke a visszaemlékezéseknek, fér-e kétség az elbeszélő szLwáhihetőségáhez, ijól működük-e Kodolányi emlékezete? Az átfedések, a különböző időben kelt [tanulmányokban föllelhető ismétlések - közvetve - az emlékeZőt igazolják; a kötet megljélenése óta és az íróval egybehangzóan nyilaitkozó koritársaik - például Sarló Sándor - Kodolányi mellett szólnak; s a visszaemlékezésekkel vágnak egybe az író igen kiterjedt levelezésének élőkertült darabjai, amelyek az emíéklinajtókban fölidézett múlttal azonos időben születtek. Persze rossz úton járnánk, Ihia a Visszapillantó tükör minden adatának eskü 'alatti hitelességet tulájidoniítanánlk, ha a rekonstruált párbeszédüket szó szerint éllhaingzoittafc- nalk itekinbenénlk. Kodolányi az emlékezésekben is 'teremtő, alkotó művész, emlékéit regényesíti, szépirodalommá formálja, a maga egocentrikus alkatához Idomítja. Nyilvánvaló, nem így és nem pontosan ezek a szavak hangzottak el ott és akkor. Hiába fo- gadlkozliik az író: „imlég most its látom és hallom”, alakjairól belső képe, „látomása” 154
