Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: "Visszapillantó tükör"

volna a szobáikat, végigmelhettünk volna a kerten, visszaidézhettem voll na' elveszett ott­honomat, ahol ,embertelen szarnorúságaim 'és isteni .örömeim’ borát ittam. Itt volt a vén hájó,, melynek fedélzetére lezuhantam, minit Baudelaire albatrosza, itt vergődtem béna lábammal és nehéz szárnyaimmal, itt alkatit agyonverni, megfojtani ennek a hajó­nak népe, mind «csupa «szerencsétlen, önmagával «megkasoinioat lélek: apám,, mostoha­anyám, húgom . . . Itt akartak ikiétnyszédíteni, hogy hazudjam.” ■Figyelmes, vallató tdkintefltol néz körül, iösszdhasonllMjia a «múltait a mával, őrlőm­mel «állapítja 'meg a kedvező társadalmi és gazdasági változásokat, is elégedetlen a népszaporulat kedvezőtlen alakulása miatt. .Annakidején az ormánsági egyke dkát ab­ban látta, hogy ,,a jobbágyrendszer megszűnésié után a parasztok kezére összesen a föl­dek mintegy 40%-a jutott s «ezeket a fakóikat igyűrűalakban vették körül a nagybirtokok, elsősorban a közalapítvány kézién levő egyházi erdőségeik”. Moslt azt kell tapasztalnia, hogy a falusi gazdálkodási viszonyok kedvező alakulása ellenére sem változik a kép: a népszaporulati 'index aggasztóan alacsony, „ez az «index .jóformán az egész országra ki­terjedt s elmondhatjuk, hogy Magyarország egyetlen nagy iB«esencévé vált. Népmozgalmi statisztikáik számaiból aggasztó s rohamos «elnéptelenedés «olvasható ki.” «A vízbe roost is íKo'dolányi dobja az első követ. Beszámolója, nyomón heves vita itámad, cikkek sora lát ,napvilágot, majd 'megszületnek a társadalmi intézkedéseik, melyek a természetes szaporodás lassú emelkedését hivatottak segíteni. A „második” baranyai utazásról «- amely „itermlészetesen nem a második, hiszen az ,eltSő’ ®am volt «dlső” — a beszámolót Akarattyán «írja, „a Balaton «mellett, ősszel, a vadlibák gágogása közben”. Elbúcsúzik a «szülőföldtől, amelyet soha többé nem lát «meg. Az útirajzot még az olasz gyártmányú villanyitógépen írja. ktegzsugonodása egyre súlyosbodik. 1963-tól már «ezt a készüléket sem tu«dj«a használni. Ekkortól - János uno­kája segítségével - magnetofónnál dolgozik, hangsza'lagra rögzíti közlendőit. A mag­netofon nem «alkalmas szerűmbe nagyobb rerj«odelmű és szépirodalmi művek alkotására. Ahogy mondta: a «párbeszédek, a «szerkezet, a «nagyobb komipozíció áttekintéséhez a kézirat látványára van szükség. A magnetofonban egy új műfaj ápolására tálál eszközt: személyes vissza«amlékezéiseit, «iro'dal'amtörbár.eti emlékeit «mondja a «készülékbe. Ekkor már csak a nyarakat tölti megint Akarattyán. 1959-től Budán, a XII. kerületben, a Böszörményi «és a Beethoven utca sarkán álló tánsasházban lakik. A szöveget menye gépéli fe, «aztán Kodolányi «javítja. így «születnek meg a hatvanas «évek közepén iszonya­tos «erőfeszítések eredményeként, «testi kínok, lev«erő betegségek szüneteiben a József Attilár«óll, «Zillalhy iLajosról, Bajcsy-Zsdinszky Endréről, Szabó Lőfincrtől szóló «memoárok. Barátai már a Móricz Zkigm«and-«tanulmány után bíztatták, hogy írja tovább 'emlékezé­seit, de alkalom lés kényszerű szükség italálkozásából csak most «nyílik erre lehetősége. Érdemes megfigyelni mu«nlkaimiódszerét és iösszdhasoindiítainii «egy részleten, milyen a ma«gnatOfon)ba diktált első változat «ás milyen a könyviben közölt végleges szöveg. Már a hangsza«lagra szinte nyomdakész mondatokban fogalmaz. Zi«láhynól vain szó . . . A magnószalagra diktált fogalmazvány: Megalakította Pegazus elnevezésű film- forgalmi ügynökségét, elsősorban a «saját filmjeit pénzeibe és rend«ezbe, miint ami- lyen a sokáig műsoron tartott Halálos tavasz «című tfülmjje volt. Felfedezte az ér­zéki, de perverz iKarádi Katalint. Álta­lában kitűnő öiszbönnel nyúlt «mindenhez, ami a kispolgárt érdekelte «és mulattatta és ami a kispolgárral! elhitette, hogy ő A Visszapillantó tükör-ben Olvasható szöveg: M'Sgalaíkítobta Pegazus elnevezésű film- forgalmii «ügynökségét, s elsősorban a saját «filmjeit «pénzelte és rendezte, mint amilyen a sokáig «műsoron tartott Halálos tavasz volt. Felfedezte a perverz iKarádi Katalint. Általában kitűnő ösztönnel «nyúlt mindenhez, ami a kispolgárt érde­keibe, s ami elhitette véle, hogy „fcuitúr­153

Next

/
Thumbnails
Contents