Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - Rónay László: A valóság vonzásában

A végtelenség babát rnágjs elérhető, Jha csak tört pillanatokra is, minit költői álomkép - ezt a tanulságot sugallják a fiatalkori versek, s alighanem ez a felismerés alakítja ki Káddá Jánosban azt a sokszor meglepő prózaisággal, de nagy őszinteséggel megfogalmazott emberközpontú mondanivalót, mely a korai Itthon alapélménye, s amely máig egyik döntő motívuma marad költészetének az idő megcsalt mlinket - Csókoljuk

meg egymást összeborulva. - Mi ezt is kibírjuk és köpünk egyet. - És mégis indulunk. Mégis. Újra.”). A hatásokat ,kivetkezve ez a gondolat marad további költészetének ■sugallója, s ezt a gondolatot teszi vezérlő elvévé.

Majd húsz esztendő telt el, míg a Halott vízimalom után következő kötetét, a Rábaparti elégiát [publikálta. Ezeket az éveket som töltötte hallgatással; cikkek, tanulmányok és verseik sorát jelentette meg különböző lapokban. Ez utóbbiakból gyűjtötte össze kötetének anyagát, de igen alaposan, szigorúan megrostálta termését.

Az első, ami az új versekben megragadja az olvasót: a stílus egyszerűsödése, a versépítós puritánabbá válása. A felelősség hangjának erősbödésével (párhuzamosán átalakul a költői szókincs, imondstnendi, sőt az egész lírai strdktúra is, abban a szellemben, amit a nyitányként közölt, s az egész kötet mottójának ható Nem magamért sugall:

Értetek keltem fel a küszöbről, a tuskán, fölfordított zsomboron és törtlábú széken ülő emberek közül, a nagy hallgatások világából, a pókhálós deszkamennyezet szelíd égalja alól, piros-kiáltású távoli háztetők; tiértetek énekeltem égbe gyalogló villanyvezetékek vasoszlopai, jegenye-zúgású huzalok, faluk mögötti őszies-lassúságú, hófehér ólak; értetek jajongtam mélyfúrású kutak tisztakék. vizének fölfelé-mosolygása, ezüst-szemvillanású víztároló gömbök; dérietek csattogtam-zúgtam lélekmelegségü, testvérarcú szavak, mindennapi-kenyérként fontos szabadság, emberi fölmagasodás. Értelek és - nem magamért.

A húsz év, amely a két kötetet elválasztja, történelmi korszaka, forradalmi átrendeződése az egész ország történőiének, s ez a forradalmi változás megőrződik a 'kötet hangján ,is. Ami korábban sztereotip kép volt, az most egy bonyolult lánoolatú mellérendeléssé válik, ami húsz esztendővel ezelőtt egyszerű szó volt, rnoslt új értelmiét nyer, ösz- szetétel'lé gazdagszik. A költői stílus egésze rendeződik át, már a versek egy részének külső formáján is érződik ia felfokozott műgond, s a költőnek az a [törekvése, hogy a megújuló világot adékvát eszközökkel fejezhesse ki. (Kiáldi János különben is nagy érdeklődésit mutat a stíluseszklözök iránt, erre utal Juhász Ferenc költészetének stilisztikai vizsgálata című, A tenyészet országa és a Virágzó világfa című Juhász-kötetek myelvi eszközeit finom érzékkel boncolgató tanulmánya is.) Nein jelentó ez a bagyomá- nyokikal való szakítást. Megőrzi korábbi költészetének pannon színeit, ízéit, de a legegyszerűbb, legszokványoisabb rajzában is érezni a tágulást, az egyetemes élményt, úgy, ahogy például a Bőségbsa fogalmazta meg:

Nézd a szőlőhegy lassú vonulatát, amint föl- és alászáll.

Csupa sárga tűz most, szinte sírnak az ágak a lángban, ahogy húzza őket a földig az alma, a körte.

T24