Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - Simon Lajos: Ha csak barátom lennél (vers)

Ha csak barátom lennél

Ha csak barátom lennél, most megállnák,

megállnák, ott a ház előtt

és fellőném az ablakodra füttyöm

rakéta-sorozatát,

aztán a legfényesebb utcán

bandukolnánk hallgatagon

és kedvenc kocsmámba vezetnélek,

hol ringó jégtáblákra emlékeztetnek engem

a füst-folyóban úszó asztalok.

Kínálnálak az utcaseprők, meg a szeneslegények olcsó borával,

s egy dülöngélő nőre mosolyognék,

neked meg elszavalnám legújabb

szerelmemről költött versemet,

és nem dobálnám szívedhez a vádak malomköveit,

és a halálos bizonytalanság nem építene

bőrömön pici piramisokat

és nem indulnának meg érted

a majdnem szakadó idegeimen

a versek végtelen szerelvényei.

108

BARTHA LÁSZLÓ: ILLUSZTRÁCIÓ